Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés)
Alapgondolat: több nagy „igazság” is elhangzik. (Ezek persze sokszor ironikusan értendők.)
A mű egyik alapgondolatát a 9. jelenetben elhangzó song, a Salamon-dal szólaltatja meg:
- „Minden erény voltaképpen veszélyes ezen a földön”. (Ha jó és becsületes akarsz lenni, megjárod, elbuksz.)
- „az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság, ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen!” (A gonoszoknak áll a világ, mert a gaztettek nem nyerik el büntetésüket, sőt, a gazemberek élik világukat, míg a jók áldozatul esnek, és a becsületességből soha semmi előny nem származik.)
Dal a Nagy Kapitulációról:
- „a háborút a haszonért vezetik. Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik.” (A háború célja az országnak való haszonszerzés, és maga a háború megélhetési forrás egyes kisembereknek.)
- „Mert a világ nagy zenekar, / S te fújod azt, amit akar.” (Amit sok más ember csinál vagy akar, az ellen te egymagadban nem tehetsz semmit. Jobban jársz, ha beállsz a sorba, és azt a nótát fújod, amit ők.)
- „Nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom.” (Tűrni kell azt, ami van, különben rosszul végzed.)
Világkép: a háború egy olyan rendkívüli helyzet, ami megszokottá válik egy idő után. Brecht nem konkrétan a harmincéves háborút mint történelmi eseményt akarta ábrázolni, hanem általában a háborúról ad képet. A történelmi eseménynek tehát nem önmagában van jelentősége. A dráma nem ezt a háborút, hanem a háborút mutatja be.
Üzenet: a mű egy tételt fejt ki, miszerint a háború minden emberi érték romlását, pusztulását idézi elő. Az író ennek a tételnek az igazságáról akarja a nézőt elgondolkodtatni. A meggyőzés érdekében elénk rajzolja a háború világát, és bemutatja, hogyan hat a hétköznapi emberekre. Művével azt üzeni, hogy a háború kiforgatja megszokott életvitelükből és értékrendjükből az embereket.
Hogyan lehet megmaradni embernek, épeszű, gondolkodó lénynek ilyen időben? Ha nem sikerül, ki a hibás? Kurázsi mama sorsa jól mutatja, hogy a túlélésnek ára van. A lélek, az emberi méltóság esik áldozatul a háborúnak.
Miért akarja Brecht beláttatni velünk mindezt? Azért, mert a háború nem szükségszerűség. Nem a végzet sújtja vele az embert – az emberek tehetnek ellene, ha akarnak.
Hozzászólások
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>