Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés)
Szereplők, jellemek: Brecht nem jellemeket, hanem különböző magatartástípusokat mutat be. A darab szereplői annak a tételnek vannak alárendelve, amelyről az író meg akarja győzni a nézőket (a háborúban minden emberi érték elpusztul).
Az ellenpontozó szerkesztés nemcsak a motívumok szintjén, hanem a jellemformálásban is megmutatkozik. Például Kurázsi mama két fia egymás ellenpontja: az egyik eszes, a másik buta, az egyik rabló, a másik becsületes – de a sorsuk ugyanaz lesz.
Jellemfejlődés nincs, Kurázsi mama és családtagjai nem változnak a dráma folyamán. Lényegében ugyanolyanok maradnak, amilyennek az elején megismerjük őket. Csak annyi történik, hogy jellemük legfontosabb elemei kibontakoznak, élesebben megvilágítódnak. Nem válnak önmaguk ellentétévé a végére.
Fierling Anna (Kurázsi mama): markotányosnő, akit az emberek Kurázsi mama néven ismernek. Azt az embertípust képviseli, amely megpróbál alkalmazkodni a háború rendjéhez. Egész életvitelét, magatartását ez szabja meg.
Életelvét a Nagy kapituláció dalában fogalmazza meg: aki boldogulni akar, annak „nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom”. Egy célja van, amelyet a 6. jelenetben nyíltan ki is mond: „magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún”. Tudja, hogy a véget nem érő harcok közepette is élni kell valahogy, és gyermekeit is el kell tartania, ezért áll a háború szolgálatába.
Fierling Anna a háborút megélhetési forrásnak tekinti, hasznot akar húzni belőle. Gyakorlatilag a háborúból él, hiszen a katonai táborokban való kalmárkodás, üzletelés jelenti a család megélhetését. Kurázsi mama ezáltal haszonélvezője a háborúnak, ugyanakkor – gyermekei elvesztése miatt – kárvallottja is.
A létfenntartás érdekében olykor kőszívűnek kell lennie. Kemény asszony, akit nehéz élete lelkileg és fizikailag is megedzett. Foglalkozása is megköveteli a talpraesettséget, ügyességet. Nem véletlenül ő Kurázsi mama, ez a név is kifejezi, hogy „kurázsival” (bátorsággal) rendelkező asszonyról van szó.
Az embertelen világ azonban őt is embertelenné teszi, lélekben is megkeményedik. Egyre megszállottabban, elvakultabban folytatja az üzletelést. Ami eredetileg a létfenntartás eszköze volt, az életcéllá válik.
Kurázsi mama sokat tud a háborúról, csak a legfontosabbat nem tudja: az öldöklést, az embertelenséget nem lehet büntetlenül szolgálni. A háború őt is tönkreteszi. Gyermekeit nem tudja megóvni, megmenteni. Csak önmagát és a rozzant kocsit sikerül átmentenie addig, amíg nem búcsúzunk el tőle a mű végén. S akkor még koránt sincs vége a háborúnak.
Kurázsi mama nem ismeri fel életvitelének csődjét. A háború eszközévé, a háború bűneinek megtestesítőjévé lesz. Ráadásul nem tanul a szenvedéseiből. Gyermekei halála után újra befogja magát a kocsijába, és megint nekivág a kalmárkodásnak. Önköréből kitörni nem tudva húzza kacatokkal megrakott szekerét.
Kurázsi mama megalkuvó személyiség. Életének fő konfliktusa: a család érdeke és az üzleti érdek ellentéte. Mindkettőt meg akarja menteni, a gyermekeit is és a kocsit is, de ez lehetetlen. Épp azért veszíti el sorra gyermekeit, mert az éppen elintézendő üzleti ügyek miatt nem tud rájuk eléggé odafigyelni.
Nemkívánatos dolgok történnek amiatt, hogy nem tud jelen lenni:
- a nagyobbik fiát, Eilifet akkor viszi magával a verbuváló, amikor Kurázsi mama épp egy őrmestert szolgál ki
- amikor Eilifet kivégezni viszik, előtte még elbúcsúzhatna az anyjától, de Kurázsi mama éppen üzletel valahol (emiatt még a mű végén se tudja, mi történt a nagyobbik fiával)
- lánya, Kattrin is a távollétében válik hőssé és hősi halottá
De amikor jelen van az anya, még drámaibb a helyzet:
- kisebbik fiát megmenthetné, de addig alkudozik a váltságdíjról, amíg késő nem lesz
Gondolhatjuk róla, hogy érzéketlen, de valójában áldozat. Ő a történetben a legnagyobb vesztes: minden gyermeke odavész. Az író azt akarja, hogy sorsából tanuljon a közönség.
Életében soha nincsen nyugvópont. Amikor lehetőség kínálkozna, nem tud élni vele magánéleti gondjai miatt. Először elutasítja a lehetőséget (a pap ajánlkozását), másodszor pedig azért mond nemet (a szakács ajánlatára, ami pedig vonzó lenne számára), mert akkor Kattrint magára kéne hagynia, s erre nem képes.
Valójában nem szívtelen, nem rideg teremtés. Amit tud, megtesz (pl. egyszer meg tudja akadályozni, hogy lánya, Kattrin megszökjön). Ismeri gyermekei veszélyeket rejtő tulajdonságait (tudja, hogy Eilif vakmerő, Stüsszi együgyű, Kattrin védtelen és mély érzésű). Sokat tud az emberi természetről.
Pozitív tulajdonságai közé tartozik hihetetlen élni akarása (szinte elpusztíthatatlan), okossága és a nehézségek leküzdésére való képessége.
Életmódja és szemlélete talán meghökkentő, ám a háború sok mindent átértelmez. Az olvasó (vagy néző) nem Kurázsi mamától, hanem a háború világától idegenedik el. Azt érzi, ő is kerülhet hasonló helyzetbe, és valószínűleg neki se sikerülne jobb megoldásokat találni.
Kurázsi mama karaktere nem egysíkú, nem egyszerű. Nem tudjuk őt egyértelműen elítélni hibáiért, mert látjuk, hogy egy elvadult világ áldozata, őrült erők játékszere. Látjuk benne a gyermekeit reménytelenül védő anyát, az emberséges életre vágyó nőt, és a kiszolgáltatott, megcsúfolt, szánandó embert is.
Ugyanakkor a szerző szerint Kurázsi mamát nem lehet felmenteni sem. Brecht egy jegyzetében egyértelművé tette, hogy nem a felmentő hangsúlyú előadásokkal ért egyet. Nem tetszett neki, ha Kurázsi mamát elsősorban anyaként ábrázolták, aki nem tudja megmenteni gyermekeit a háború sorscsapásától, és csak másodsorban markotányosnőként.
Brecht felesége, aki színésznő volt, szintén eljátszotta a szerepet – a szerző az ő előadásával értett egyet. Ebben eltorzul Kurázsi mama személyisége a markotányosnő és az anya ellentéte miatt, ugyanis a kettő ellentmond egymásnak. Kurázsi mama azért nem tud megfelelni az anyai szerepnek, mert markotányosnő, holott nem feltétlenül kéne annak lennie (élhetnének valami másból).
Kurázsi mama semmit nem tanul a történet folyamán. Figurája tragikusan groteszk: egyszerre nagy és kicsinyes, szánnivaló és nevetséges, okos és korlátolt. Alakja az emberi sorsot is példázza: a pusztító erőknek kiszolgáltatott, magára hagyott, magára maradt ember sorsát.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>