Szerkezet: nincs hagyományos drámaszerkezet.  A darab epikus jelenetekből áll, amelyek lényegében ugyanazt a szituációt variálják. (Ez adja a darab egységét.) Ugyanakkor az író éles vágásokkal különíti el őket egymástól.

Az egyes jelenetek önmagukban is megálló fejezetei a történetnek. Feltűnő a dialektikus színház elveinek érvényesítése. Nemcsak a szereplő személyek, hanem a sorsok is haladnak előre, minidrámák bontakoznak ki a nagy tragédia, a háború elemeiként.

Az egyes jelenetek terjedelme és jellege eltérő. Vannak hosszabb, kibontó jellegű jelenetek (a legrészletesebb a 3. jelenet) és rövid, jelzésszerű jelenetek (a legtömörebb a 7. és a 10. jelenet). Ahogy ezek váltogatják egymást, az egy határozott ritmust ad a drámának.

A jelenetek gyakran ellenpontozzák egymást. (Ilyen ellenpont pl. a 2. és a 8. jelenet. A 2. jelenetben a zsoldosvezér megdicséri Eilifet, mert meggyilkolt néhány parasztot, hogy az ökreiket elvihesse. A 8. jelenetben egy ugyanilyen tettért kivégzik.)

A jeleneteket gyakran törik meg ún. dalok (song), amelyek a brechti színház tipikus eszközei a néző elidegenítésére. Szerepük a jelenetek összekapcsolása, továbbá az írói vélemények közlésének eszközei, és magyarázzák a szereplők viselkedését.

A songok a különböző idősíkok között is kapcsolatot teremtenek. A legtöbb lírai betét ugyanis olyan történeteket, példákat idéz a múltból, amelyek valahogy analógok a jelen történéseivel, és az események kimenetelét is mintegy előre jelzik. A songok tehát a múlt felidézésével magyarázzák a jelent, és megmutatják a jövőt (pl. Eilif dala a lányról meg a huszárról, Yvette „Cimboráló nótája”, a pap énekelte „Hórák dala”).

A szerző minden jelenetben a néző értelmére akar hatni (a megismerési készségre), de használ érzelmi hatást keltő eszközöket is. A dráma csúcspontjait érzelmi cselekménymozzanatok adják (a legkiemelkedőbb Kattrin dobverése).

Cselekmény: Brecht a 12 év eseményeit 12 jelenetben mutatja be. A 12 jelenet arányosan tagolja a 12 évet.

Az időből azonban csak mozzanatokat emel ki. Helyenként nagy időbeli ugrások vannak. (Az 1. és a 2. jelenet között 2 év telik el, a 2. és a 3. jelenet között 3 év telik el, a 4. és az 5. jelenet között 2 év telik el.) Máskor több jelenet zsúfolódik egy rövidebb időszakba (pl. a 6., 7. és 8. jelenet ugyanabban az évben játszódik). A történések nem folyamatosak, éles vágások különítik el őket.

1.jelenet: 1624 tavasza. Kurázsi mama két fiát, Eilifet és Stüsszit is be akarják sorozni a frontra. Kurázsi mama addig ügyeskedik, üzletel, míg Stüsszit megmenti, de Eilifnek mennie kell. Az anya magára marad fiával és néma lányával, Kattrinnal.

2.jelenet: 1625-26. Kurázsi mama átvonul Lengyelországon. Újra találkozik Eiliffel, aki épp „hőssé” nemesül: mert élelmet, ökröket rabolt a parasztoktól. Kurázsi mama üzletel tovább.

3.jelenet: 1629. Kurázsi mama fogságba esik, Stüsszit most elviszik katonának. Ekkor mesél Yvette magáról. Kurázsi mama, a pap és unokái a háborúról beszélgetnek: a háború is hasznot hoz egyeseknek. Stüsszit lelövik. Anyja úgy tesz, mintha nem ismerné – megtagadja.

4.jelenet: legfontosabba a Nagy Kapituláció dala.

5.jelenet: 1631. Kurázsi mama csak vonul tovább, ad-vesz, amit tud. Kattrin megment egy csecsemőt.

6.jelenet: Bajorországban járnak. A pap megkörnyékezi Kurázsi mamát, de az visszautasítja. Kattrin megsebesül.

7.jelenet: Kurázsi mama a legjobb üzleteit köti, a pálya csúcsán látjuk. Ez a jelenet az országúti vándorlást mutatja be, és az idő múlását is érzékelteti.

8.jelenet: hirtelen béke lesz, Kurázsi mama kétségbeesetten próbál gyorsan mindent eladni. Eilif története megismétlődik – ismét lopott, ám ezúttal kivégzik. Kurázsi mama erről nem értesül.

9.jelenet: 1634 vége. Kurázsi mama üzlete nem megy már jól. Újabb kérője akad, most a szakács. Kurázsi mama menne is vele, de a feltétel az lenne, hogy Kattrint magára kellene hagynia. Ezt nem teszi meg. Inkább lányával tovább indul.

10.jelenet: 1635. Kurázsi mama Közép-Németországon vonul át ekhós kocsijával. Ez a jelenet is az országúti vándorlást mutatja be (mint a 7.), de már a nyomor időszakában. Kurázsi mama kettesben marad a lányával. Ellenpontként egy parasztházból kihallatszik egy boldog énekhang.

11.jelenet: legfontosabb fordulat: Kattrin figyelmeztetni akarta Holl város lakóit a megszállók közeledésére. Felmászott egy háztetőre, dobolni kezdett. Az ellenség csapatai végeztek vele, lelőtték az anyja szeme láttára.

12.jelenet: Kurázsi mama nehezen, de tovább indul – újra húzza a szekeret, hiszen élni kell. Azt hiszi, még él egy fia, Eilif, akiért érdemes továbbmennie.

Motívumok: a dráma szerkesztési elve ellenpontozó, ennek megfelelően több, egymással ellentétes motívumpár van a műben.

● család – üzlet
● eszes fiú – buta fiú
● anya – lánya
● háború – béke
● civil – katona
● siker – sikertelenség
● küzdelem – behódolás
● élet – erkölcs

Szimbólumok:

• vándorlás – a háború országútján való vándorlás archetípusos jelentést hív elő. A vándor időnként válaszutakhoz érkezik, és az itt hozott döntései alakítják a további életútját.
• egyéni sors – az életutak tanulságokat hordozó példázatokká válnak. A példázatot az olvasónak kell értelmeznie (a háború pusztító hatása leginkább a kisember életében jelentkezik).

Kapcsolat a jelenetek között: hol erősítik, hol ellenpontozzák egymást.

Kapcsolat tematikus hasonlóság alapján:

• Kurázsi mama gyermekeinek halála összeköt 3 jelenetet (3., 8. és 11. jelenet)

Ellentét alapján:

• Eilifnek ugyanazt a tettét másként ítélik meg 2 jelenetben (2. és 8. jelenet)
• két song tartalma – a háború üzlet, az otthon biztonság – ellenpontozza egymást 2 jelenetben (7. és 10. jelenet)

Esztétikai minőség: a sziporkázóan szellemes brechti gúny és irónia az egész művet átjárja. Nemcsak a jelenetekben van ott (pl. amikor a hőstettről kiderül, hogy közönséges rablógyilkosság), hanem a dialógusokban is.

Példa az a megállapítás, amit az őrmester tesz a darab elején: „Látszik, hogy itt rég nem volt háború. Honnan is volna bennük erkölcs, kérdem én. A béke az disznóól, rend csak a háborúban van.”

Nyelvezet: a dráma szövege egységes stílusú szerzői szöveg, a szereplők nem egyénített nyelven beszélnek.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!