Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés)
Kurázsi mama és gyermekei
Keletkezése: Brecht érett művei közé tartozik, az emigrációban írta.
Történelmi háttér: a mű közvetlenül a második világháború előtt, 1939-ben született. A szerző célja elgondolkodtatni arról, hogy mi a kisember felelőssége a fasizmus idején.
A háború témája rendkívül aktuális volt 1939-ben – a műben megírt háború, a harmincéves háború is egész Európát behálózta és nyomorba döntötte, akárcsak az ekkor küszöbön álló második világháború. A harmincéves háború a német történelem legtragikusabb korszakának számított egészen a második világháborúig, amely még tragikusabb volt.
Előzmények, források: Brecht több művéhez hasonlóan a Kurázsi mama és gyermekei is egy már ismert történetet dolgoz fel újra. Eredetije: Grimmelshausen, egy 17. századi német író A kalandos Simplicissimus c. műve. A nagy sikerű regény egyik főszereplőjét Kurázsinak hívják, és ez a történet is a harmincéves háború idején játszódik. Brecht ezt az alakot és történetet formálta át saját céljai szerint.
Hasonló művek, intertextuális kapcsolat: a vándorlás motívuma megjelenik Dante Isteni színjáték c. művében, de a magyar olvasónak eszébe juthat Vörösmarty Csongor és Tündéje is.
Műfaj: tragédia. (De nem olyan, mint a klasszikus tragédiák – itt a főhős semmi nagy tettet nem hajt végre.)
Típus: epikus dráma és tézisdráma egyben példázattal.
- epikus dráma. – A brechti dráma ekkorra elbeszélő jellegűvé válik, ezért epikus dráma. A dráma műnemi sajátosságai hiányoznak belőle (bár megtartja a dialógusos formát), az epikus jellemzők uralják. Az írónak ezzel az a célja, hogy egy alapvető állítás igazságát kifejthesse, és a nézőt rávegye az értelmező befogadásra és arra, hogy belássa, elfogadja a kifejtett igazságot.
- tézisdráma. – Tézisdráma is, mert egy tételre épül, amit bizonyít. Brecht tétele: a háború minden emberi értéket elpusztít, minden emberi kapcsolatot tönkretesz. A tézisdráma középpontjában egy tézis áll, amelynek igazságát az író szándéka szerint az olvasónak kell megítélnie és belátnia. Ez a tézis lehet bármilyen politikai, erkölcsi vagy társadalmi eszme, melynek igazságáról az író meg akarja győzni az olvasót. A tézisdráma mindig tanító célzatú (didaktikus).
- példázat. – A szereplők sorsán keresztül példázatot is kapunk. Kurázsi mama és gyermekei sorsa azt példázza, hogy a történelem a kisemberen átgázol. A háború pusztító hatása leginkább a kisember, az átlagember életében érvényesül, aki elszenvedője a folyamatoknak, amelyeket talán nem is ért, és amelyeket nem tud befolyásolni. Minden háborúnak a kisember a vesztese, aki gyakran az életét is elveszti a háború miatt.
Téma: a háború hogyan hat az emberekre, hogyan emészt fel minden értéket, minden emberi vonást, hogyan lehet, hogyan kell túlélni a háborút. Brecht a címszereplő, Anna Fierling sorsán, útján keresztül mutatja be a harmincéves háború történetét.
Stílus: sajátosságát az epikus színházra jellemző songok és az elbeszélő jelleg adja.
Hangnem: ironikus.
Cím: a szereplőket nevezi meg, utal Anna Fierlingre (ő Kurázsi mama) és három gyermekére – ők állnak a középpontban. A „kurázsi” francia eredetű szó jelentése: bátorság, merészség. (Magyarul is mondjuk: „van benne kurázsi”, amikor arra gondolunk, hogy valaki merész, küzdő szellemű, életrevaló.)
Idő: 17. század, a harmincéves háború (1618-1648) korszaka.
Időtartam: 12 év. A történet 1624-ben kezdődik és 1636-ban szakad meg. Brecht 12 jelenetben beszéli el a harmincéves háború 12 évét (de nem egymást követő éveket ragad ki).
Helyszín: a harmincéves háborúban részt vevő európai országokban játszódik: Lengyelország, Bajorország, Morvaország, Dalarné, Magdeburg, Fichtel-hegység, Halle stb. (Anna Fierling Európán való végigvonulása jelképesen is értelmezhető, mint minden utazás, vándorlás.)
Alaphelyzet: a háború kaotikus világában próbál boldogulni egy rendezetlen család. Kurázsi mama három gyermeke közül mindnek más az apja, és ő, az anya az egyedüli családfenntartó. Ennek ellenére ez a család az együttlét miatt biztonságérzetet ad a család tagjainak.
Az alaphelyzet magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a család szét fog hullani. A háborús helyzet és az egyéni tettek miatt Kurázsi mama és gyermekei a pusztulás, a káosz állapota felé haladnak.
Konfliktus: igazi drámai konfliktus és tettváltás-sorozat nincs a műben. Ennek oka, hogy Kurázsi mama életstratégiája az alkalmazkodás („kapituláció”). Vaksága nem szűnik meg a mű végére sem, így nem történik semmilyen tudati változás.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 5. oldalra!
Hozzászólások
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>