Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés)
Brecht fontosabb művei:
- Koldusopera (1928) – az epikus színház és az elidegenítés elveinek tökéletesen megfelel a darab. Brecht egy 1728-as műből, John Gay angol vásári operájából merítette az ötletet. A népi színjátszó hagyományokat és a vásári hangvételt úttörő módon alkalmazta a német irodalomban. A mű témája: a londoni alvilág élete és konfliktusai a kapitalizmus kifejlett korszakában. A dráma egyik hőse, Peachum trösztbe szervezi a nagyváros összes koldusát. Lánya szüleinek engedélye nélkül a banditák főnökének, Bicska Maxinak felesége lesz, aki hasonlóan dörzsölt fickó. Peachum el akarja távolítani Bicska Maxit az útból, akinek viszont a rendőrfőnökkel is jók a kapcsolatai. A végén mégis halálra ítélik, de aztán az utolsó pillanatban királyi kegyelmet kap. Búcsúként azonban még elmondja a nézőknek a darab tanulságát, miszerint a polgári kisiparosok osztálya hanyatlik, mert elnyelik őket a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. – A Koldusoperában kiemelten fontos a songok szerepe.
- Kurázsi mama és gyermekei (1939)
- Galilei élete (1938-1939) – a dialektikus ellentmondásosság hatja át. Témája a tudós felelősségének kérdése (az atomfizika fejlődése, az atombomba feltalálása inspirálta). Brecht vizsgálja a tudomány és a hatalom viszonyát, a tudomány és az etika viszonyát. – Galilei tudományos meggyőződése ellenére visszavonta tanait az inkvizíció előtt, ezzel megmentette az életét, és tovább tudott kutatni. A közvélemény azonban nem fogadta el ezt a tényt, s megteremtette a legendát, miszerint Galilei kijelentette: „és mégis mozog a Föld” – ezzel igazságot szolgáltattak a tudósnak, aki esendő ember is volt. Galilei nem a tudományt árulta el, hanem a tudományban hívő népet, és kiszolgáltatta tudását a hatalomnak, ezzel elárulta hivatását. A mű nem tragédia, nincs benne sem hősi erőfeszítés, sem hősi bukás. Galilei nem emberfelettien, hanem emberien cselekszik, azaz gyarlón.
- A szecsuáni jólélek (1940)
- A kaukázusi krétakör (1945)
Brecht műveinek központi kérdése: mit tehet az ember, hogyan élhet, hogyan őrizheti meg emberségét egy olyan világban, melyben az egyén csak mások rovására boldogulhat, ha pedig jó és becsületes akar lenni, akkor elpusztul.
Világképe: pályája kezdetén Brecht a megbomlott világrend, az ember lelkében lakozó káosz ellen lázadt. Később kialakult az a meggyőződése, hogy létre lehet hozni olyan társadalmi rendet, amelyben az emberek jók egymáshoz, de azt az érzést továbbra sem tudta elfojtani magában, hogy a világ természeténél fogva rossz az ember számára.
Lázadása ennélfogva kétsíkú: nemcsak a polgári társadalom képmutatása és igazságtalansága ellen irányul, hanem a világ természete ellen is. Meg volt győződve arról, hogy a világot meg kell változtatni, de abban is biztos volt, hogy a világ mindig ugyanolyan marad.
Fogadtatása: a világhírt a Koldusopera hozta meg számára 1928-ban. Ez a mű tökéletesen megfelel az elidegenítés brechti szabályainak (a későbbi tézisdrámák meg sem tudták közelíteni hatását).
Ha viták, kritikák kereszttüzében állt is, Brecht végül minden hivatalos elismerést megkapott szűkebb hazájában, az NDK-ban.
Jelentősége: drámaelméleti írásaival megtermékenyítően hatott a század drámairodalmára. És drámái között is vannak olyanok, amelyek ma is értéknek tekinthetők. (Főleg azok, amelyeket az emigrációban írt.)
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a mai irodalmi elvárások mások, mint Brecht munkássága idején. Korunk elutasítja a didaktikusságot, így akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik Brecht helyét az irodalmi kánonban.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
Hozzászólások
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>