Ady Endre: A Tisza-parton (elemzés)
A Tisza-parton motivikus kapcsolatot mutat Vajda János Credo és Reviczky Gyula Pálma a Hortobágyon c. költeményével. A Hortobágy poétája című Ady-verssel is kapcsolatba hozható („bamba” társak, „virág nőtt a szívében”).
A vers fogadtatása, hatása a kortársakra eleinte teljesen negatív volt (nagy felháborodást váltott ki), például Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlap főszerkesztője 1908-as hírhedt cikkében a következőket írta:
„Természetesnek kell vennem, hogy a költő ismeri a Tiszát. Hiszen valahol kanyargásai közt vagy közel oda született. (…) Azért, amit Ady Endre ott meglát, Ady Endrének nem érdemes odamenni, vagy kínos ott lenni. Petőfinek testi-lelki gyönyör volt, amit a Tisza partján látni tudott. (…) De volt-e valaha Ady Endre a Gangesz partján? (…) Mit gondol vajon magában Ady Endre? Azt-e, hogy a Gangesz partján nincsen fokos, bamba, durva kéz és álombakó és a Tisza partján nem lehet harangvirágot látni? Nem tudja Ady Endre, hogy a Gangesz partján néhány ezer angol ül zsarnokul sok millió bennszülöttön, kik közt a lepra és pestis és az éhhalál krónikusan pusztít és osztozik az angollal a zsarnokságban? Hej, micsoda úri nép, testben és lélekben a tiszamenti halász, csikós és földműves ez indus rabnéphez képest!”
Később azonban akadtak olyanok, akik megértették Ady nemzetostorozó indulatát. Ilyen volt például Móricz Zsigmond, aki 1927-ben egy csehszlovákiai látogatásáról így számolt be:
„Csak ott érzik az Ady-szenvedés, az Ady-fájdalom roppant mélységét és rettenetes tragikumát, ahol azoknak az időknek politikai bűneiért most lakolnak, magyarok, ártatlanok, vérzők. Idehaza senki se érezte annyira a fajta-fájást. Mit érezzen az a kegyelmes úr, akitől nem vett el Trianon semmit? Nem vette el a március 15-ét. Sem a valláserkölcsi, népnemzeti és honfihazafi szólásszabadságot. Az ilyen felléphet a szószékre, és leerkölcstelenezheti, lehazátlanbitangíthatja a költőt. Mert ezeknek a hű, szilárd és boldog embereknek ez az első gondolatuk: megölni azt, aki nem az ő nótájukat fújja.” (Magyar fa sorsa, Nyugat, 1927. július 16.)
Hozzászólások
Ady Endre: A Tisza-parton (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>