Ady Endre: A márciusi Naphoz (elemzés)
A márciusi Naphoz című forradalmi versét Ady 1910. március 15-ére küldte el a Galilei-kör fiataljainak. A Galilei-kör egy baloldali radikális szervezet volt, amely 1908-ban alakult és fiatal értelmiségieket tömörített.
Ady fogékony volt a politika iránt és látta a társadalmi egyenlőtlenségeket, a magyar nép nyomorúságát, az ország félfeudális állapotát. Már akkor elkötelezte magát a változás iránt, amikor újságíróként dolgozott Nagyváradon: polgári radikális nézeteket vallott.
Úgy gondolta, minden baj oka az, hogy nálunk nem volt igazi forradalom (az 1848-as forradalom inkább szabadságharc volt, nem az osztályok közötti harc dominált, hanem az idegen elnyomással szembeni nemzeti küzdelem, amelyben minden társadalmi réteg egyaránt részt vett). Olyan forradalom Magyarországon sohasem zajlott le, mint a franciáknál például, ahol az alsóbb néprétegek lázadtak fel az uralkodó osztály ellen.
Ady úgy vélte, ezt a forradalmat be kell pótolni, meg kell valósítani, mert csak így érhető el változás. 1907-től kezdve küldözgette forradalmi témájú költeményeit a Népszava című lapnak, amely a szociáldemokrata párt lapja volt. Verseiben testvéreinek nevezte a magyar proletárokat, erejüket mitikussá nagyította, szimbólummá avatta: még Isten is az ő oldalukon áll, ők a jövő letéteményesei.
Ennek ellenére Adyból nem lett igazi forradalmi költő, mert nem ismerte azt a társadalmi réteget, amellyel közösséget vállalt. Ő egész más közegben élt, nem is érintkezett a munkásmozgalom résztvevőivel, ezért nem tudott teljesen azonosulni velük. Mindig egy kicsit idegen maradt ő ebben a miliőben, a munkás-paraszt közeg mindig távol állt tőle.
A márciusi Naphoz Ady forradalmi költeményei közé tartozik. Tulajdonképpeni mondanivalója a kíméletlen ostorozása mindazoknak, akik nem akarják a költő által követelt változásokat.
A márciusi Naphoz
Révész Bélának küldöm.
(Márciusi Nap, nagy a te hatalmad
S magyar Márciust, magyar forradalmat
Nem gyujtottál ránk ezer évig mégsem:
Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)
S verje meg az Isten a verejtékünket,
Verje meg veréssel egész életünket,
Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván,
Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán,
Gyermeket igérő legszebb ingerünket,
Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket,
Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk,
Dunai-tiszai régi megállásunk,
Verje a multunkat, verje a jövőnket
S betyáros magunkból elkövetkezőket,
Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják:
Magyar Márciusunk minden akadályát.
Verje meg, verje meg, ha van verő Isten,
Aki csak egy kicsit ósdit akar itten,
Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni
Mindent, ami régi, ezeréves holmi,
Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul
S Etelközt teszi meg hű magyar határul.
Óság-tartók népe most ront ellenünkbe:
Fiatal Március, most nézz a szemünkbe
S úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat,
Amily híven hisszük ezt a forradalmat.
Nekünk forradalmas minden futó óra,
Gőgös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra
Haragszunk és vagyunk egyazon haraggal,
Tán ki sem mondható, gyilkos indulattal.
Mert a világ siet s most kerül dűlőre:
Érdemesek vagyunk életre s jövőre?
Büdös úr-szag, pénz-szag sehol így nem kábít,
Minden: változásért és újért kiált itt.
S ha papok tömjénjük gőgösebben rázzák,
Mindezek halálos sorsunk magyarázzák:
Petőfi szavánál van szükség jobb szóra:
Mindent meglátóra, mindent fölrugóra.
E fényes Március csatasorba állít:
Végre talán eljut bús Magyarországig.
(Márciusi Nap, nagy a te verésed,
Csodatevőn szép te megérkezésed,
De akard végre, hogy mi is akarjunk,
De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.)
A vers témája szerint forradalmi vers, a cím egyértelműen utal Petőfi márciusára, és konkrétan, név szerint is Petőfi idéződik vissza. A beszélő az 1848-as márciusi forradalmat kívánja, mert úgymond újat kíván itt minden, s azt kéri Istentől, hogy aki régit akar, ósdit, azt verje meg.
A márciusi Nap megszólítása is jelképes értelmű, régi megszokáson alapul: a március a tavasz, a fény, a forradalom hónapja.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Ady Endre: A márciusi Naphoz (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>