1. rész 7. fejezet: Választás és vonzódás

Julien jó nevelő, tanítványai szeretik, de ő nem szereti sem őket, sem a polgármestert, sem a de Rênal családhoz járó úri társaságot. Szörnyetegnek, butának tartja és mélyen megveti őket.

Környezetével való kapcsolata tehát ugyanúgy alakul, mint apja házában: megveti azokat az embereket, akik közt él, azok pedig gyűlölik őt.

Egy nap a Hűség Útja feletti erdőben sétálgat és véletlenül összetalálkozik a bátyjaival, akik olyan irigyek az előkelő külsejére, hogy csúnyán összeverik. Az arra sétáló de Rênalné találja meg, ahogy ájultan fekszik, és úgy megrendül, hogy a társaságában levő Valenod féltékeny lesz Julienre.

Julien szépnek tartja de Rênalnét, de valósággal gyűlöli a szépsége miatt. Közben Elisa, de Rênalné szobalánya beleszeret Julienbe, mire az egyik inas, akinek tetszik Elisa, meggyűlöli Julient.

Julien, akinek szegényes a ruhatára, kénytelen gyakran mosatni a fehérneműit, hogy mindig tisztán jelenhessen meg, ezt Elisa segít neki megoldani.

Amikor de Rênalné megtudja, hogy Julien ennyire szegény, megesik rajta a szíve, és azt javasolja a férjének, hogy ajándékozzák meg Julient fehérneművel. De Rênal úr azonban ostobaságnak tartja az ajándékozást, hacsak a cseléd nem túl hanyag, abban az esetben kell ajándékkal buzdítani. Az asszony érzékenységét sérti ez a gondolkodásmód.

Végül de Rênalné maga ajánl fel Juliennek néhány aranyat fehérneműre, de megkéri, hogy ne beszéljen erről de Rênal úrnak. Julien gőgjét sérti az ajánlat és dühkitöréssel reagál: az ő becsülete nem eladó, nem fog pénzt rejtegetni a munkaadója elől. Az asszony ezek után még jobban tiszteli őt.

De Rênalné elmeséli az esetet a férjének, akit felingerel Julien visszautasítása (egy cseléd részéről ez nagy szemtelenség). Szerinte nem kellett volna eltűrni, és végül ő maga ad Juliennek 100 frankot, hogy megalázza.

De Rênalné ekkor irtózni kezd a férjétől, Julien felé pedig azzal próbálja jóvá tenni a dolgot, hogy a könyvkereskedőnél olyan könyveket választ a fiai számára, amelyekről tudja, hogy Julien vágyik rájuk.

Julien napjai apró ügyeskedésekkel telnek, pl. kieszeli, hogyan juthatna hozzá olyan könyvekhez, amelyeket egy fiatal abbé nem olvashatna: ráveszi de Rênal urat, hogy egy cselédje nevében nyittasson számlát a könyvkereskedőnél.

De Rênalné egyszer megpróbál másról beszélgetni Juliennel, mint a gyerekek neveléséről, és ekkor kínos csönd támad.

Julien már korábban olyan illemtant szerkesztett magának, hogy nők társaságában hallgatni szégyenletes dolog, de semmi más témát nem ismer, csak az öreg sebésztől hallott műtétek történetét, amelyek viszont sokkolják de Rênalnét. Julien nevetségesnek érzi magát, amiért nem képes szórakoztatni egy nőt és szégyenkezik az asszony előtt.

De Rênalné eközben beleszeret Julienbe, de annyira naiv és tapasztalatlan, hogy nem ébred tudatára ennek. Állandóan a fiúra gondol, de mivel még sose volt szerelmes, nem sejti, hogy ez szerelem, és hogy ez a kapcsolat hova vezet. Mivel nem fél, hogy házasságtörő lesz, a lelkiismerete nyugodt marad, és tudatlanságában boldognak érzi magát.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!