Stendhal: Vörös és fekete – tartalom – olvasónapló – 1.
1. rész 2. fejezet: Egy polgármester
Megtudjuk, hogy Verrières egyik ékessége a Hűség Útja nevű városi sétány, amelyet támaszfal véd és hatalmas platánok nyújtanak neki árnyékot. A polgármester évente kétszer kegyetlenül megnyeseti a platánokat, levágott ágaikat pedig egy bizonyos Maslon káplánnak adja.
Maslont azért küldték Verrières-be, hogy ellenőrizze a városka plébánosát, Chélan abbét. De Rênal úr nyilván azért kedvez neki, mert haragszik az abbéra.
Ugyanis Chélan abbé az oka annak, hogy bizonyos Appert úr (egy baloldali újságíró) bejutott a verrières-i börtönbe, szegényházba, sőt, kórházba is, hogy körül tudott szaglászni, és cikket tud írni a témáról a jakobinus lapokba.
De Rênal úr ultraroyalista (szélsőségesen királypárti), tehát ellensége a jakobinusoknak és liberálisoknak, vagyis a korlátlan királyi hatalom ellenzőinek. Appert úr nyilván kritikus hangú cikket fog írni az irányítása alatt álló városról, és a polgármester ezt nyilván meg akarta volna akadályozni, Chélan abbé viszont lehetővé tette.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Stendhal: Vörös és fekete – tartalom – olvasónapló – 1. — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>