Érettségi 2018!

 

Sziasztok! Mint tudjátok, közeledik az érettségi, ezért azt a nem kicsi célt tűztem magam elé, hogy kidolgozom a tételeket és közzé teszem itt az oldalon.

A tételek alaposak, részletesek, szinte minden benne van, ami a vizsgán szóba jöhet az adott témával kapcsolatban (jó, nem minden, mert mindent leírni lehetetlen volna, de tényleg sok minden 🙂 , szóval dicsekvés nélkül szerintem ezek a legkomolyabban kidolgozott tételek a neten).

Persze, figyelembe kell venni, hogy az elvárások tanáronként és iskolánként változóak, és az sem mindegy, hogy közép vagy emelt szintű vizsgát teszel. Csak a tanárod tudja megmondani, pontosan mit kell tudnod egy-egy tételhez.

Tehát amikor a vizsgára készülsz, érdemes kicsit „személyre szabni” a tételt.

Már csak azért is, mert miközben foglalkozol vele (leírod), meg is jegyzed, és így könnyebb megtanulni.

A tételeket az átláthatóság kedvéért oldalakra bontottam és alcímekkel láttam el. Neked a vizsgán persze összefüggő szöveget kell mondanod.

A feleletet is úgy kell megkomponálni, mint egy kis esszét: legyenek bevezető gondolatok, legyen tárgyalás, és legyen befejezés, mert így lesz szép kerek a felelet.

Akkor hát nem szaporítom tovább a szót, nézzük a tételsort!

 

2018

Középszint

1. Petőfi Sándor Felhők című ciklusának motívumai és képi világa
2. A múlt és a jelen értékeinek szembesítése Arany János Toldi estéje című művében
3. A költői nyelv jellemzői Ady Endre Új versek (1906) című kötetében – néhány szabadon választott alkotás alapján
4. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában
5. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének lehetséges értelmezései – két-három olvasat bemutatása
6. Önértékelő és létösszegző költemények József Attila kései költészetében (három szabadon választott vers elemzése)
7. Csokonai Vitéz Mihály költészetének gondolati és formai sajátosságai A Magánossághoz, Az estve és A tihanyi Ekhóhoz című alkotásai alapján
8. Romantikus látásmód és képalkotás Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című költeményében
9. A magyar társadalom ábrázolásának írói eszközei Móricz Zsigmond a Tragédia, a Szegény emberek és a Barbárok című elbeszélésében
10. Az antik műfaji hagyományok továbbélése Radnóti Miklós költészetében
11. A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban
12. Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban
13. A műfajok és költői formák változatossága Varró Dániel Szívdesszert című kötetében
14. A példázat műfaja az Újszövetség evangéliumaiban (három történet értelmezése)
15. Az avantgárd irányzatok az európai irodalomban – néhány szabadon választott alkotás poétikai jellemzői
16. Mitológiai hagyományok Gabriel García Márquez Száz év magány című családregényében
17. A tragikus végkifejlethez vezető tettváltás-sorozat elemző bemutatása William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájában
18. A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
19. A nyomozó alakja Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben – egy-két novella elemzése alapján

 

2018

Emelt szint

1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig
2. Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany lírájában
3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötetében
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései költeményeiben (1935-37)
7. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
8. A szerelmi érzés sokszínűsége és a műfajváltozatok Balassi Bálint megkomponált versgyűjteményében
9. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében az Előszó és A vén cigány című művek alapján
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód sajátosságai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
11. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában
12. Intelmek és más műfajváltozatok Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művének három novellaciklusában
13. Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
14. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
15. A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényében
16. A francia premodernek – Baudelaire, Verlaine, Rimbaud – poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján).
17. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében
18. Történelem-és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

 

A sort folyamatosan bővítem, ahogy elkészülök egy-egy újabb tétellel. Ami ki van már dolgozva, azt belinkelem a fenti listába. Ha nem találtad meg, amire szükséged van, látogass vissza később!

Sok sikert és sok jó jegyet kívánok! 🙂

Vica