A Goriot apó 1834-ben született. Sok utalást tartalmaz az előzményekre, a jelenlegi viszonyokra, elmúlt időkre, emlékekre.

Balzac regényvilága

Balzac a francia regényírás nagy alakja. Stendhal mellett a realizmus másik nagy, termékeny írója, aki a XIX. századi francia romantika és realizmus közt átmenetet képezte.

Ő is újságírással kezdte pályáját. Nehéz gyerekkora volt, a szülei jogi pályára irányították. Rengeteget olvasott.

Hatalmas regényfolyamának, sorozatának címe: Emberi színjáték. Ugyanazon helyszínek, szereplők, témakör jellemzi a sorozat darabjait. Ezeket a darabokat is, ahogy Dante trilógiáját, az Isteni színjátékot, gondolati egység fűzi össze. Rengeteg, mintegy kilencven regény tartozik ide: több tíz kötet összefoglaló címe ez.

A XIX. század Párizsáról szólnak a könyvek, a kapitalizmusról, mely érdek-és pénzközpontúságával megöli az emberi kapcsolatokat.

A romantikus jellemek, vagy egy-egy személyen belül a romantikus jellemvonások, egy-egy váratlan fordulat a cselekményben egyre kevésbé jellemző. Inkább kiszámítható, látható fordulatok és részletező, aprólékos, megfigyelő írástechnika jellemzi regényeit.

Van egy központi figura, Rastignac, aki Balzac sok regényében feltűnik. Tipikus alak.

Jellemző szereplők

Balzac életsorsokat mutat be. A szereplők régi életéből, az előzményekből is megismerünk részleteket és elmeséli a további életüket is.

A két főszereplő Rastignac és Goriot apó, de látjuk a többieket is, bár csak néha kerülnek nagyító alá, a főszereplők életének egy-egy fordulatánál. Rastignac és Goriot apó szemszögéből látunk mindent. Pl. Michonneau kisasszony leleplezi Vautrint, a Vasfejűt.

Rastignac sorsa lentről felfelé ível: felfelé megy a ranglétrán, egyre magasabbra. Rastignacból egy nagyon nagy karriert befutó ember lesz, Julien Sorelre hasonlít a Vörös és feketéből. Goriot apó azonban föntről indul és egyre lejjebb csúszik.

Előfordulnak különös kifejezések, pl. az életjáradék afféle nyugdíj, az ember megveszi magának, szerződést köt egy biztosító társasággal. Goriot eladja az életjáradékát, hogy pénzt szerezzen lányainak. Betegesen aggódik a lányaiért, akik kihasználják. Gazdag és előkelő emberekhez adja őket férjhez (érdekházasság), emiatt eltávolodnak tőle.

A vők nem engedik, hogy a lányok találkozzanak az apjukkal. Ugyanis Goriot apó elszegényedett és szégyellték őt, a lányai is és azok férjei is.

Jellemző helyszínek

Hallatlanul jellemző helyszín: Párizs külvárosában egy panzió. Lakói szegények vagy szűkösen élők, spórolósak. E lakók is hierarchikus rendet mutatnak. Minél szegényebbek, annál rosszabb, olcsóbb, kisebb szobában laknak a harmadik emeleten.

A tulajdonosnő, Vauquer-né az első emeleten lakik (ott vannak a legjobb szobák), s minél magasabb, több az emelet, annál kisebb a szoba mérete és annál szegényesebb a berendezés. A földszint a közösségi tér: ott van az ebédlő és a konyha, az első emeleten pedig a drágább lakosztályok. A második emeleten egyszobás lakások, a harmadik emeleten szegényes szobák, padlásszobák vannak.

Goriot apó egyre magasabb emeletszintre kerül, egyre nyomorúságosabb helyre kell költöznie. Ennek oka, hogy a lányainak próbál segíteni, pénzzel támogatja őket. Egész vagyonát nekik adta hozományként, hogy előkelő férjeket tudjanak szerezni: Restaud grófot és Nucingen bárót (aki azelőtt bankár volt).

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!