Az Adj már csendességet szerkezete, versformája

A vers felépítése szimmetrikus: a szimmetriára való törekvés tipikus reneszánsz dolog, amely a festészetben és az építészetben is megfigyelhető.

A nyolcstrófás vers első és utolsó két versszaka könyörgés, amely keretbe zárja a verset. A közbülső négy versszak érvelés, belső vita.

Szerkezetileg a himnuszok hagyományos felépítését követi a mű: 3 egységre tagolható.

1. rész: könyörgés (1-2. versszak). A lírai én zaklatott, megfáradt ember, aki türelmetlenül, sürgetően fordul Istenhez, és érzelmileg felfokozott személyes megnyilvánulásokat tesz.

2. rész: érvelés, indoklás (3-6. versszak). A vers dinamikája lelassul, visszafogottabbá válik. A költőnek az a szándéka, hogy meggyőzze Istent, így érvel és indokolja kérését. Kérdés-felelet formájú teológiai fejtegetésével Isten kegyelmét akarja elnyerni.

De nemcsak Istent akarja meggyőzni, hanem saját magát is, önmagával is vitatkozik, tehát egy belső vita folyik: önnön kétkedése és bizakodása küzd egymással.

3. rész: újra könyörgés (7-8. versszak). Visszatérnek a verset indító motívumok, de a hit, az isteni kegyelemben való bizodalom megerősödött közben. A fohász is szelídebb, bensőségesebb hangvételű lett.

Tehát 2 bevezető és 2 záró, összesen 4 könyörgő versszakra 4 érvelő strófa jut.

Ez a könyörgés-érvelés-könyörgés keretes szerkezet stabilitást, biztonságot sugall, ami szemben áll a feszültséget, vívódást, nyugtalanságot érzékeltető aranymetszéses felépítéssel.

A versforma a tartalomhoz igazodik: a mű Balassi-strófában íródott, de ezek megrövidített Balassi-strófák (egy hármas ütem hiányzik a sorok végéről). A gyors, pergő ritmusú sorok belső zaklatottságot fejeznek ki. Nézzük meg ezt alaposabban!

Ha figyelembe vesszük a belső rímeket, akkor a strófák 6 sorból állnak (6a-6a-4b-6c-6c-4b), ha nem, akkor 4 sorból, amelyben vannak 4 szótagos rövid sorok, amelyeknek a rímei összecsengenek, és 6+6 szótagos hosszú sorok, amelyeket belső rím tagol.

Azaz a költő a kétütemű hatos sorok közé beillesztett egy-egy megtört, egyetlen ütemből álló, 4 szótagos félsort, és külön rímmel emelte ki. A 3. és a 6. sor ilyen félrímben maradt sorok, amelyek után sormetszet áll, vagyis egy erőteljes szünet következik, és ez folyton megtöri a páros rímű hatosok nyugodtabb verszenéjét. Így keletkezik a megrendültséget, feszültséget árasztó verszene.

Jó voltod változást, (6a) gazdagságod fogyást (6a)
     ereszthet-é? (4b)
Engem te szolgádot, (6c) mint régen sokakot (6c)
     ébreszthet-é? (4b)

Irgalmad nagysága, (6a) nem vétkem rútsága (6a)
feljebb való, (4b)
Irgalmad végtelen, (6c) de bűnöm éktelen (6c)
 s romlást valló. (4b)

Ezt a versformát más költeményében nem használta fel Balassi, így az Adj már csendességet egyedülálló az életművében.

A rímelés páros rím, sok a tiszta rím benne. Verselése ütemhangsúlyos.

A versben megjelenő számszimbolika

Feltűnő a 4-es szám szerepe a versben: a sorok hossza – 6/6/4-es ütemekről lévén szó – 16 szótag, és a mű egésze is 16 soros, vagyis 8 db. kétsoros versszakból áll.

Az egyes szerkezeti egységek is 4-4 sorosak: 4 sor könyörgés, 2×4 sor érvelés, majd megint 4 sor könyörgés.

Míg a versszerkezetet és a versformát uraló hármas szám az égi világra vonatkozik (Szentháromság), addig a négyes számban a föld, a földön tudható igazság van jelen (pl. Jézus életéről a négy evangélium). De hagyományosan szimbolizálja ez a szám a földi viszonyokat (égtájak, évszakok), valamint Jézus Krisztus keresztjét is (aki a földön megtestesült Isten).

Emellett a négyes szám a kimondhatatlanra, az elrejtettre, a megfejthetetlenre, a megmagyarázhatatlanra is utalhat, mivel a Bibliában és az ókori nyelvekben Isten neve négybetűs.

Sőt, a vers is olyan, mintha egy négyzet lenne. 16 sor, mindegyik 16 szótaggal, és a 16 a 4-es szám szorzata, mintegy megerősítése.

A boldogságot jelképező 8-as szám pedig a versszakok számában van jelen.

A versformában a 6 és a 4 játszik meghatározó szerepet: ilyen szótagszámú ütemek vannak minden sorban. A 6 a teremtésre és a tökéletességre szokott utalni, és ezt a 4 tovább erősíti, mivel a 4 szintén a teremtett világra utal.

Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!