William Shakespeare: Lear király (elemzés)
Jellemzés: a negatív szereplők nagyon gonoszak és valamilyen sorsszerű elrendelés mozgatja őket, a pozitív szereplők viszont nem egyértelműen jók (vannak negatív tulajdonságaik is).
Lear király: a darab elején nagy hatalmú uralkodó, aki nagyon kíméletlen is tud lenni. Nagyúri szeszélyből leghűségesebb emberét (Kent) és legodaadóbb gyermekét (Cordelia) űzi el magától.
Országa felosztása nem jó ötlet, viszályhoz vezet a két országrész között, melyek együtt erősebbek és életképesebbek lennének. Döntése akár öregkori, csökkent ítélőképességre is utalhat. Ő maga is érzi, hogy öreg, ezért akar visszavonulni.
Fő tulajdonságai:
- lobbanékonyság – hirtelen felindulásból hozott döntése, hogy kedvenc lányát, akit születése óta ismer, egy ilyen apróság miatt egyik pillanatról a másikra mellőzni kezdi, lobbanékonyságra vall.
- gyenge ítélőképesség – az, hogy a két idősebb lány hízelgésének hitelt ad, az emberismeret hiányáról árulkodik.
- makacsság – Kent figyelmezteti, hogy Cordeliával szembeni ítélete elfogadhatatlan, sőt, még a frank király is megjegyzést tesz, Lear mégsem látja be tévedését, ami makacsságról tanúskodik.
- kegyetlenség – legkisebb lányát megszégyeníti a másik kettő előtt, kegyetlenül és igazságtalanul bánik vele.
A vele történő események miatt a megalázott ember típusát is felismerhetjük benne. Megpróbáltatásai során nagy változáson megy keresztül. Csalódik két idősebb lányában, a testi-lelki szenvedés felborítja lelki egyensúlyát, viszont képessé válik a részvétre mások iránt (az együttérzés eddig nem volt az erőssége).
Elméje megzavarodik, megőrül, és ekkor látja meg az élet összefüggéseit, amiket addig nem látott (pl. „Rongyokon keresztüllátszik a kis vétek is, / Prémes bekecs s palást mindent befed”). Felismeri, hogy az igazságszolgáltatás részrehajló, a rossz az emberi lét eleve adott körülménye, és mindenféle ítélkezés-bíráskodás céltalan. Mindebbe rezignáltan bele is törődik.
Amikor viszontlátja Cordeliát, felocsúdik őrültségéből, szinte újjászületik. Belátja, hogy igazságtalan volt a legkisebb lányához és bocsánatot kér tőle (ez azelőtt elképzelhetetlen lett volna).
Az eredeti mondában Lear sorsa ezután pozitív fordulatot vesz. Shakespeare-nél bűnhődnie kell, s pont azok a hatalmi erők pusztítják el, melyeket igazságtalan döntésével ő maga hívott életre. Épp akkor teljesedik be rajta a végzet, amikor jelleme változni, fejlődni kezd, embersége egy magasabb fokra jut el.
Lear király tragikus hős, halála részvétet vált ki. Hiába vannak negatív tulajdonságai, hiába követ el nagy hibát, mégis szerethető, rokonszenves. Hiába érezzük bukását erkölcsileg indokoltnak, sajnáljuk érte, és katarzist élünk át (felemelő érzést).
Karaktere hatott a későbbi korok irodalmára, Balzac Goriot apó című regényének főhőse is hasonló apatípus, azzal a kivétellel, hogy neki nincs Cordeliája, csak két gonosz lánya van.
Goneril, Regan (két idősebb lány): önző, önhitt, gátlástalan jelleműek, alakoskodnak, színlelnek. Amikor az örökség kellett, nyalták-falták apjukat, mézes-mázos szavakkal fogadkoztak, mennyire szeretik. Amikor már megkapták, amit akartak, akkor szidják öregségét, gyarlóságát, meggondolatlanságát.
A két idősebb lány örökösen csak szurkál és gonoszkodik. Se apjukat, se Cordeliát nem szeretik. Apjuknak felróják, hogy legkisebb testvérüket kitagadta, holott a valóságban örülnek neki, mert az ő érdeküket szolgálja. Amikor alkalom volt rá, nem emeltek szót a húgukért.
Mindkettő alig várja, hogy tehessen valamit az öreg király ellen. Kioktatják apjukat és megszegik a neki tett ígéretüket. Azt kérte, lehessen 100 főnyi kísérete, és nem engedik meg neki, hogy egyetlen fegyverest is megtartson.
Azonban a két idősebb lány magatartása, gonoszsága részben az apa nevelési hibájából fakad. Lear a legkisebb lányát szerette a legjobban, és ezt a két idősebb lány is tudta.
Egy-két célzás is elhangzik, ami arra utal, hogy Lear király múltja nem lehetett makulátlan. Fiatalon nem lehetett jó ember, valószínűleg szeszélyes volt, kemény és zsarnokoskodó. Goneril és Regan jelleme talán azért formálódott ilyen gonosszá, mert apjuk elhanyagolta őket, vagy eltaszította őket magától. Lehetséges, hogy Lear kegyetlen is volt, amíg uralkodott, és a két idősebb lány ezt a mintát látta tőle.
A mű felveti a kérdést, hogy vajon a hatalom és az emberi érzések mennyire férnek meg egymással, nem torzítja-e el a hatalom a személyiséget.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
William Shakespeare: Lear király (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>