Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék (elemzés)
A cím ellentétes a tartalommal, hiszen maga a vers egyáltalán nem játék, nagyon is komoly érzelmekről szól: a koldus költő megrendítő szerelmi vallomása menyasszonyának, akinek szegénysége miatt nem kínálhat színes, élményekben gazdag, gyönyörökben dúskáló életet, csak ilyen borús költeményeket tud hozzá írni, ezt tudja nyújtani.
Tóth Árpád a játék témából is a halál képzetéig tud eljutni, egész költészete is ilyen. Ketten vannak a párjával, mégis az árvaság, az egyedül hagyottság, az elhagyatottság érzése jelenik meg. A bánatban oldódik fel igazán a Tóth Árpád-féle költészet.
A vers 3 szerkezeti egységre bontható fel.
Az 1. egység (1-3. versszak) szerint a koldus költő csak verseit tudja adni kedvesének ajándékba.
A 2. egység (4-8. versszak) során a beszélő a fantázia segítségével képzeletben bejárja szerelmével a főúri kastélyokat, Görögországot, Svájcot…
Azt sorolja fel, mi mindent adna a szeretett nőnek, ha tehetné (kastély, estélyek, rókavadászat, utazás az antik világba stb.). Végig feltételes módot használ, hiszen nem áll módjában mindezt megtenni. Csupán képzeletben teheti. Azért álmodozik erről, mert elvágyódik a nyomorúságos valóságból.
A 4-6. versszak Babitsra emlékeztet: a képek visszahúznak, egymásra játszanak. Felötlik a lírai énben, hogy mit volna jobb tenni, de a felsorolt ábrándok csak pillanatnyi képzelet szülte fantáziaképek, amelyek közül hamar visszatér a valóságba.
A 3. egység (9-13. versszak) során a lírai én kicsúfolja magát, hiszen vágyai képtelenek, hiábavalóak, csak ámítja magát velük (ebben önkritika szólal meg). Tudja, hogy a valóság és a gazdag képzelete közt hatalmas a távolság, és a hiú ábrándoknak semmi értelmük. Erre a rímek megbicsaklása is utal. Lírájának jellemző hangnemére, fátyolos, rezignált hangra vált át.
Boldogsággal tölti el, hogy a szeretett nővel lehet, így már a halál sem borzasztja el, ugyanakkor szegény árváknak látja magukat, akik legfeljebb álmodozni tudnak, mert semmijük nincs az egymás iránti szerelmükön kívül.
Jó lenne most meghalni, amíg még boldogok együtt, mert ki tudja, talán holnap már egymást is elveszítik. Tehát a halál képe jelenik meg a zárlatban: halálvágy és fájdalom van együtt a versben. A hiányokért a költészet sem nyújt kárpótlást és a szerelem sem, legfeljebb vigaszt jelent mindkettő.
Ellentétes a forma (könnyed, vidám) és a tartalom (halálba torkolló befejezés).
A Rímes, furcsa játék időmértékes verselésű, élénk jambusi lejtésű költemény. Csilingelő rímek sokasága található benne: a hagyományos rímek a szokatlan, különös rímfajtákkal keverednek. Találhatók benne páros rímek, mozaik rímek (pl. mi kába-hiába), vannak keresettnek tűnő, szándékosan tompán hangzó „összekondulások” (pl. kastély-estély, zajló-pejló), asszonáncok, tiszta rímek.
A szöveg legfeltűnőbb formai jegye a rímek csengő-bongó, szikrázó játéka, a zeneiség. Ez teszi a verset „torz kedvvel kevert” zenévé. A költő rímtechnikájának virtuozitását bizonyítják azok a mozaikrímek, amelyek kettőnél több, olykor négy szótagosak (bús ajándék-furcsa játék, szívbe vert seb-vér színezi e verset, okarina-soka rí ma, okarina: agyagból égetett, tojásdad alakú kis fúvós hangszer, dal duhajjá-vad csuhajjá stb.).
A költő vágyai, gazdag képzelete és a valóság, a mindennapokban megélt élete között óriási szakadék tátongott, s Tóth Árpád ezt a tragikus sorsot próbálta áthidalni a költészetével. A mű pazar rímeivel, csillogó, különleges külsővel próbálja feledtetni a meg nem valósítható vágyakat, a szegénységet és a halál nyomasztó gondolatát.
A Rímes, furcsa játék kapcsolatba hozható más művekkel, például emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versére. A csilingelés, a nyelvi zene itt is enyhíti a halálhangulatba torkolló lemondást, akárcsak Csokonainál. Azonkívül a rímtechnika is emlékeztet a nagy költőelődre: a csokonais tiszta rímekkel fáradt, laza asszonáncokat váltakoztat Tóth Árpád.
De eszünkbe juthat Kosztolányitól a Boldog, szomorú dal is, hiszen Tóth Árpádra is igaz, hogy a rímek kavalkádjában jó adag önirónia, önkritika rejtőzik.
Hozzászólások
Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>