Thomas Mann prózája: bölcseleti, gondolati jellegű. Az író a 20. század első felének összegző alkotója. Míg Goethe a francia forradalom után diadalmaskodó polgári életérzés kifejezője, Thomas Mann e polgárság hanyatlását írta meg. (Ez az első világháború után benne is tudatosult, de magától a polgártól nem vett búcsút, épp ellenkezőleg: e fogalomkör legnemesebb értékeit védelmezte elszántan.)

Kifejezetten intellektuális író, aki a germán kultúra minden hagyományát, toposzát ismerte. A kulturtörténettel és az irodalomtörténettel már gyerekkorában megismerkedett, majd a filozófiával is (Schopenhauer és Nietzsche gyakoroltak rá nagy hatást).

Thomas Mann korában számos irodalmi irányzat létezett, de ő egyikhez sem tartozott. Kifejezetten önéletrajzi, vallomásos író volt, különösen pályája első felében (egyes szereplői mögött felismerhetők életrajzi vonások), de a személyes élményt mindig szimbolikussá tette. Elsősorban a nagyepika művelője, novellái is nagyepikai igényűek, regényig is fokozhatná őket (egy nagyregényt is megtöltenének).

Számos művészi, szellemi hatás érte. Világképét és a regényről való felfogását leginkább Goethe és a nagy orosz realista szerzők (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov) határozták meg. Fiatalkori novelláin különösen Csehov hatása érződik. Művei zenei szerkesztésmódot mutatnak, a zeneszerzők közül Richard Wagner volt rá nagy hatással.

Prózáját allegorikus-szimbolikus kifejezésmód jellemzi: érzékletesen és reálisan megjeleníti az élet konkrét tényeit, de ezek túlmutatnak önmagukon, más tényekre és jelenségekre utalnak, vagyis jelképszerűek. A tárgyilagos valóságábrázolás mögött rejtett és homályos összefüggések érzékelhetők. Furcsa, misztikus légkör árad műveiből.

Írói szemléletét irónia hatja át, erről ő maga is vallott Goethe és Tolsztoj c. esszéjében (1922). Iróniája az ellentétek áthidalhatatlanságából fakad, kívülről és felülről látja a világot, ugyanakkor az irónia mellett az együttérzés is megvan nála. Az emberekkel szembeni távolságtartása szánalommal és megértéssel vegyül.

Művei esszéisztikusak, elbeszéléstechnikája jellegzetesen hagyományhű. Szubjektív elbeszélő volt, nem törekedett arra, hogy elrejtse a közvetlen írói megnyilvánulásokat és ezáltal adja a fiktív világnak a valóság látszatát.

Mario és a varázsló: a mű egy példázat, amely elég egyértelműen konkretizál egy általános, minden időkre érvényes igazságot: bármely emberi lény megalázása, megszégyenítése emberellenes cselekedet, és bármely embercsoport „megbolondítása”, fanatizálása szörnyűséges bűn.

Történelmi háttér: 1930 táján Európát egyre inkább fenyegette a fasiszta ideológia, amely nemcsak személyekre, kisebb csoportokra, hanem egész országokra kiterjedt.

Thomas Mann politikai nézetei: Thomas Mann az első világháborút szükségesnek tartotta, sőt, az egyetlen kiútnak. Írt egy nagy esszét (Egy nempolitizáló elmélkedései, 1912), melyben elítélte a francia hagyományú radikalizmust és a humanizmust. Egészen szélsőséges nézetekig is eljutott, a konzervatív nacionalista ideológia áramlatába került, sőt, azt írta, a német ideológiától távol áll a demokrácia (mert ellentétes a németség ősi jellegével).

Politikai nézetei később megváltoztak, ez a fordulat 1922-ben vált egyértelművé. Ekkor már kiállt a köztársaság mellett és korábbi világnézetét tévelygésnek nevezte, a politikai érettség hiányával magyarázta. A polgári demokrácia híve, a nagy humanista hagyományok őrzője és az antifasiszta mozgalom vezetője lett. A humánus emberi magatartás mellett agitált.

Korszellem: A 20. század irodalmában gyakoriak az irrealitások világába vivő szituációk. Több 20. századi író művében is megjelenik a mágus figurája (ilyen pl. Beckett ír szerző Godot-ra várva c. művének címszereplője).

Thomas Mann is egy furcsa mágust állít a középpontba, aki rokon egy kicsit Bulgakov nagy varázslójával a Mester és Margarita c. regényből. Cavaliere Cipolla lovag máshonnan jött, nem evilági, titokzatos alak. Egyénisége sátáni erőt rejteget. Kicsit transzcendens, irreális, démoni erővel rendelkező figura, a gonosszal összemosva.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!