A Babits című vers 1947-ben keletkezett. A 243-as sorszámot viseli Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusában, amely összesen 370 darabból áll és a költő életének utolsó évtizedében keletkezett.

A cikluscím a ciklusba tartozó versek alaphelyzetére utal: a tücsökzene hangjait hallva a lírai én elkezd emlékezni, felidézi múltbeli élményeit, újraéli életútját.

A Babits a ciklus hét fejezete közül az ötödik, Ember és világ címet viselő fejezet alá tartozik. A fejezetcím arra utal, hogy ezeknek a verseknek a lírai hőse élő-szenvedő emberként jelenik meg, aki a létezés problémáit keresi a világban. A fejezetből a Babits Mihályról szóló „versbokor” a 239-247. vers, de a ciklus kulminációs pontja a 243. vers, ezért ezt szokás kiemelni.

A vers Babits Mihálynak, az ekkor már halott költőóriásnak állít emléket. Tulajdonképpen a múltról szól, Szabó Lőrinc gyönyörű szellemi-fiúi vallomása arról, hogy Babits Mihály a mestere volt, akinek nagysága lenyűgözte, elkápráztatta. Szabó Lőrinc akkoriban még csak egy lázadó kamasz volt, s azt remélte, eltanulhatja Babitstól a higgadt, érett költői magatartást, megzabolázhatja belső világát.

Babits meglátta benne az életre készülő fiatal költőt és a „nyugatos” utódot, akit felkarolt, akinek atyai jó barátja, szellemi apja lett. 1920 nyarán még saját lakásába is befogadta, hogy ne kelljen albérletekben nyomorognia. Másfél évig laktak együtt.

Ám Babitsnak azt is meg kellett látnia, hogy Szabó Lőrinc dacos, hogy letér a pályáról. Később elhidegültek egymástól. A másikat méregető, gyanakvó figyelem eltávolította őket egymástól, így elszalasztották a lehetőséget, hogy mester-tanítvány viszonyuk igaz barátsággá teljesedjen ki.

Szabó Lőrinc, aki a Nyugatnál kezdte pályáját (megkereste Babitsot a verseivel), hamar eltávolodott a Nyugat első nemzedékének esztétikai elveitől (szimbolizmus, impresszionizmus), és 1921-től Az Est és a Pesti Napló című lapoknál dolgozott, és versei is ezekben a sajtóorgánumokban jelentek meg.

1923-ban nyíltan szakított a Nyugattal, de azért húsz év múlva is mély tisztelettel viseltetett Babits iránt. A versben bonyolult, ellentmondásos viszonyukat próbálja tisztázni.

243
Babits

Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt.
Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.
Mit láttam benned? Magam végzetét.
Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.
Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat.
Mit bennem te? Dacot és szitkokat.
Aztán, mit én? Jövőm rémálmait.
S te? Egy torzonborz állat vágyait.
Én? Istent, akit meg kell váltani.
Te? Hogy jönnek a pokol zászlai.
S később? Hogy az ellenség én vagyok?
S én? Azt, akit soha el nem hagyok.
Te, tíz év múlva? – Tán mégis fiad?
S én, húsz év múlva? Láss már, égi Vak!
S húsz év múlva, te? Nincs mit tenni, kár.
Húsz év múlva, én? Nincs mit tenni, fáj!
S a legvégén, te? Igy rendeltetett.
S én, ma s mindig? Nincs senkim kivüled.

Műfaja gondolati költemény, létbölcseleti mű.

Kifejezőeszközök: metafora, ismétlés, anafora, kérdések, ellentét (én-te)

Formailag a vers páros rímű, tíz szótagos sorokból áll. Nincsenek áthajlások: a sor-és mondathatárok egybeesése a súlyos bizonyosság hatását kelti.

A cím a megszólított neve.

A vers rendkívül tömör, kompozíciója figyelemreméltó. Nem tagolódik strófákra, szerkezete rövid, pattogó kérdések és válaszok sorára épül. Minden sor egy kérdést és egy választ tartalmaz. Így egy belső dialógus bontakozik ki, melyben a lírai én önmagát és már halott mesterét faggatja. Szándéka kettejük kapcsolatának újraértékelése.

A szöveg egységét ez a kérdés-válasz ritmus biztosítja. A kérdés-felelet jellegből adódóan hiányos mondatok sorából épül fel a szöveg.

A kérdésekben lényegében ugyanannak a kérdésnek a variációi hangzanak el. A kérdések arra vonatkoznak, hogy Szabó Lőrinc és Babits Mihály mit gondoltak egymásról. Soronként összevillannak az egymással ellentétes nézőpontok: mit látott Babitsban Szabó Lőrinc, és mit látott Babits Szabó Lőrincben.

A válaszok távirati stílusúak, súlyos, tömör, egyértelmű meghatározások, melyek a két szereplő kapcsolatát jellemzik, illetve arról vallanak, hogyan érzi mindezt Szabó Lőrinc sok évvel később. Kiderül belőlük, hogy ez egy ellentmondásos, ambivalens kapcsolat volt.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!