William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés)
Szerkezet:
Expozíció:
- utcai csetepaté, a két család szolgáinak tréfás kötözködése (Sámson és Gergely hetvenkedése) hirtelen komoly tömegverekedésbe, majdnem véres küzdelembe csap át (Benvolio és Tybalt párbaja), melynek során kiderül, hogy Tybalt a régi eszmék követője – komoly és komikus elemek keverednek, a verekedés komikumba fullad (a két öreg családfő hálóköntösben akar egymásnak esni stb.), majd a herceg megjelenése fordítja ismét komolyra a helyzetet.
- a herceg szigorú rendeletet hirdet ki, mert az önbíráskodás veszélyezteti a városállam békéjét és nyugalmát, és semmibe veszi a törvényeket.
- a két főhős bemutatása: Rómeó magányosan bolyong, melankóliára hajlamos. Róza iránti reménytelen szerelme kedélybeteggé teszi, ezért el akarja felejteni Rózát – a reneszánsz hagyománynak megfelelően bánatával a természetbe és önmagába vonul vissza.
- Capuleték bált rendeznek, hogy Júlia megismerkedhessen jövendőbelijével, Párisszal.
Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon és egymásba szeretnek. Ezáltal akaratlanul is szembekerülnek a régi renddel és keresztezik szüleik terveit.
Amikor először találkoznak, még nem tudják, hogy ki a másik (a bál álarcosbál), így előítéletek nélkül ismerik meg egymást.
Amikor rájönnek, hogy kit szeretnek, egy pillanatra megdöbbennek a szerelem útjában álló akadály nagyságán, de végül megtagadnak mindent, ami szerelmük útjában áll, legyen az családi hovatartozásuk vagy az illem.
Első pillanattól érezhető, hogy tehetetlenek a szerelem hatalma ellen, nincs eszközük a szenvedélyükkel szemben (Rómeó: „Szívem az ellenség prédája lett.”, Júlia: „Halálos ellenségem szeretem.”)
Az ellenséges család egy tagja iránti szerelem önkéntelenül eltávolítja őket gyűlölködő családjaiktól. Tybalt kötekedni akar, de Rómeónak nincs füle a szitkok meghallására.
Cselekmény kibontakozása:
- erkélyjelenet – szerelmi eskü: Rómeó és Júlia inkább megtagadják származásukat, nevüket, csak szerethessék egymást. Ugyanakkor az erkölcsöt nem tagadják meg: törekednek arra, hogy szerelmük törvényes legyen (nem akarnak házasságon kívüli kapcsolatot). Eltervezik házasságukat.
- Rómeó és Júlia másnap titokban házasságot kötnek, ezáltal számukra megszűnik a két család közti ősi viszály. Csakhogy a többi szereplő erről nem értesül. Egyikük se kéri szülei engedélyét, szerelmükről Lőrinc baráton és a dajkán kívül nem tud senki. Bizalmasuk, Lőrinc barát terve az, hogy majd kész helyzet elé állítja a szülőket, hátha így könnyebben megbarátkoznak a helyzettel.
Fordulat:
- Tybalt és Mercutio vitája, amely Rómeó barátjának halálával végződik. A haldokló Mercutio megátkozza mind a két csládot. Rómeó bosszúból megöli Tybaltot, akinek halála vad bosszúra sarkallja az előző nap még békére hajló Capuletet. Rómeó kettős bűnt követ el: megöli Júlia rokonát, pedig a lány már a felesége, és megszegi a herceg parancsát, aki megtiltotta az önbíráskodást (vérbosszút).
- a herceg ítélete: halál helyett Rómeóra száműzetés vár (mert Tybalt kezdte a konfliktust, és áldozata, Mercutio a herceg rokona volt). Ezek után nincs remény, hogy Capulet megenyhüljön Rómeó iránt, és maga Júlia is ellentmondásosan éli meg Tybalt halálát. Először úgy érzi, Rómeó szép külseje gonosz szívet takar („Ó, kígyószív rózsálló szín alatt”), de amikor a dajka szidja Rómeót, azonnal férje védelmére kel.
- a fiatalok elszakadnak egymástól, Rómeó Mantovába megy. A Párisszal való házasságkötést Júlia elutasítja, engedetlensége miatt apja megtagadja, anyja sem érti, a dajka, aki tudja titkát, elfordul tőle. A kétségbeesett Júlia Lőrinc barát segítségét kéri. A szerzetes azt tanácsolja, tegyen úgy, mintha beleegyezne a házasságba, melyre nem fog sor kerülni, mert ad neki egy szert, amitől 42 óráig halottnak fog látszani.
- félreértések sorozata: Júlia tetszhalott, kriptasírba teszik, így meghiúsul esküvője Párisszal, Lőrinc barát levele nem jut el Rómeóhoz, aki azt hiszi, Júlia valóban meghalt, és visszatér, hogy vele haljon.
Tetőpont: a családi sírboltnál Rómeó megöli Páriszt, aki Júliát gyászolni jött, majd öngyilkosságot követ el. A felébredő Júlia holtan találja ifjú férjét, akinek utána akar halni, így Rómeó tőrével végez magával.
Megoldás: a fiatalok tragikus halála nyomán a két család megbékél, ősi viszályukat megszűnteti a gyermekeikért érzett gyász. Ezzel új harmónia jön létre a zárlatban.
Rómeó és Júlia erkölcsi fölénye és önfeláldozása harmóniát teremtő erőként jelenik meg, így az utolsó jelenetben helyreáll a rend, de nagy árat kellett érte fizetni: valamilyen módon mindenki megbűnhődik. Tehát a tragédia műfaj hagyományainak megfelelően jelentős értékpusztulás árán jön létre a harmónia.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>