Petőfi Sándor pályája és művei vázlatosan
Ezt a jegyzetet azért készítettem, mert Petőfi olyan nagy anyagrész, hogy az ember könnyen elvész a részletekben. Egy olyan összefoglaló írást akartam, ami rálátást ad Petőfi pályájára és életművére.
Nem az életútja van benne és nem is a művek elemzése. Az egyes művek elemzését külön írásokban készítem el. Itt csak a pályaszakaszokat, fontosabb műfajokat és műcímeket foglalom össze, a fontosabb jellemzők kiemelésével. Az írás vázlatos, hogy átláthatóbb legyen.
Lássuk!
Petőfi költészetével új fejezete nyílik a magyar romantikának: a külföldiek szemében ő a nagy magyar költő. A róla szóló könyvtárnyi irodalomból három mű emelkedik ki, amelyről érdemes tudni:
1. Horváth János: Petőfi (1922)
Petőfi születésének századik évfordulójára megjelenő monográfia (összefoglaló mű), amelyben Horváth János professzor kidolgozta ún. „szerepjátszás elméletét” (eszerint Petőfi a verseiben mindig eljátszik egy szerepet, pl. hogy részeges vagy hogy szoknyavadász, holott a valóságban egyik sem volt).
Petőfi esetében ritkán igaz a vershelyzet, csak beleképzeli magát az adott szituációkba.
2. Illyés Gyula: Petőfi (1936), ez is monografikus munka, forradalmian új.
3. Babits Mihály: Petőfi és Arany
Ez egy tanulmány vagy esszé, amelyben Babits összehasonlítja a két költőóriást. Szerinte Arany „zseni a nyárspolgár álarcában”, Petőfi pedig „nyárspolgár a zseni álarcában”. (Babits igazságtalan volt Petőfi rovására, aki szerinte valójában nyárspolgár volt, csak eljátszotta a zsenit.)
Egyébként Petőfi és Arany tudvalevőleg barátok voltak. A megfontoltabb, nyugodtabb Arany János nagyra tartotta, méltányolta Petőfit, aki olyan volt, mint egy üstökös, míg Arany költészetében több az őszi, szomorú szín. Arany költészete kicsit öregesebb.
Petőfi pályájának 4 fontos szakasza van:
1. pályakezdő szakasz: 1842-44
1. népies költészet
A népies költészet első nagy diadala. Csokonai és Kölcsey példája (pór-dalok) állt Petőfi előtt, aki kitágította a dal műfaját.
A dal műfajának altípusai Petőfinél:
● népies helyzetdalok, pl. Befordultam a konyhára, Temetésre szól az ének, A borozó, Hortobágyi kocsmárosné
Beleképzeli magát egy helyzetbe és érzelmileg kifejti.
● népies zsánerkép (életkép), pl. Megy a juhász a szamáron
Jobban kimunkált a környezet.
● lírai önarckép, pl. Távolból, Én
A pályakezdő Petőfi rálelt a népdalra, amelyet megújított és tematikailag kitágított (korábban a dal valami ellen szólt).
Ezzel a kor divatos költészetét, az almanach-lírát támadta. Az almanachok vastag évkönyvek, amelyekben vegyes versek voltak összegyűjtve a kor átlagos vagy átlag alatti költészetéből.
2. családlíra, pl. Egy estém otthon, Füstbement terv, István öcsméhez, Szülőimhez
Családi körben ábrázolja önmagát.
3. tájlíra, pl. Az alföld (sajátos szerkesztési technikája az érdekes, modern kameramozgás van benne, közelítés-távolítás),
4. ars poetica, pl. A természet vadvirága (az ars poetica latin szó, jelentése: „a költészet művészete”, olyan vers, amelyben a költő kifejti véleményét a költészet feladatáról). A verset durva hang jellemzi, Petőfi újításait ugyanis nem fogadták örömmel a kritikusok, közönségesnek tartották. Nekik akart keményen visszavágni.
5. elbeszélő költemények, két nagy epikus mű:
A helység kalapácsa (1844 október), amely 4 énekből álló komikus eposz, teli iróniával és eposzi kellékekkel. Tömören összefoglalva egy kocsmai verekedésről szól, és azért különleges, mert a magyar irodalomban nagyon ritka a vidám, humoros, komikus hang.
János vitéz (1844-45), melyből a fiatal Petőfi bizakodása és derűje érezhető (szemben az utolsó korszak elkeseredettségével és pesszimizmusával, amely majd Az apostolban jelenik meg).
A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Petőfi Sándor pályája és művei vázlatosan — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>