Petőfi Sándor: Az apostol (elemzés)
Az apostol cselekménye röviden
I. rész: expozíció (Petőfi bemutatja a színhelyet és a főszereplőt): egy állókép, cselekménye nincs. A jelenben (Petőfi korában) játszódik. A cselekmény in medias res (a közepébe vágva) indul.
1. fejezet: Egy városi padlásszobában egy fiatal férfi, Szilveszter a családjával együtt nyomorog.
2. fejezet: Éhező kisfiának az utolsó falat kenyeret adja oda. Tehetetlenségében Istenhez fordul, akin számon kéri a kemény sorsukat, majd megcsókolja alvó feleségét és két kisfiát.
3. fejezet: Szilveszter újra Istenhez fordul, aki egy nemes feladatra választotta ki őt: az emberiséget kell szolgálnia (emiatt lesz „apostol”).
4. fejezet: Itt Petőfi számos kérdést tesz fel, melyeknek összefoglalva a lényege: ki ez a férfi?
II. rész: visszatekintünk a múltba, megismerjük Szilveszter gyermekkorát és fiatalságát
5. fejezet: Kiderül, hogy Szilveszter talált gyerek, akit anyja egy jeges téli éjszakán ott hagyott egy bérkocsiban. Egy fiatal úri pár, a kocsi utasai szólnak a kocsisnak, hogy egy csecsemőt találtak. A kocsis egy külvárosi kocsma küszöbére teszi le a gyereket.
Egy részeg ember kijön a kocsmából és keresztülesik a küszöbre tett csomagon, így találja meg a csecsemőt. Kiderül, hogy az illető tolvajlásból él. A gyereket azzal a szándékkal veszi magához, hogy tolvajt nevel belőle, így majd lesz támasza öregkorában (mert a gyerek fog lopni mindkettejüknek).
Persze a kicsi még csecsemő, akinek anyatejre van szüksége. A tolvaj szomszédasszonyának épp előző nap halt meg a gyereke, ezért van anyateje. A férfi megbízza, hogy fizetség fejében gondozza a talált gyermeket.
6. fejezet: Másnap a tolvaj és a szomszédasszonya alaposabban megvizsgálják a gyereket, és kiderül, hogy a csecsemő egy kisfiú. Mivel szilveszter napján találták (az előző este szilveszter volt), a Szilveszter nevet adják neki, és ott helyben meg is keresztelik (nem hívnak igazi papot, a tolvaj áldja meg a gyereket, az asszony meg víz alá tartja).
7. fejezet: Eltelik négy év, Szilveszter egész ügyesen hajtja végre az apróbb lopási feladatokat. Úgy tűnik, tehetséges tolvaj lesz, de nevelőapja ezt nem éri meg, mert elfogják és felakasztják.
Mivel már nem fizet senki Szilveszter gondozásáért, a szomszédasszony kidobja a kisfiút. A gyerek elindul, kóborol a városban, aztán elfárad és elalszik a járdán. Egy vén banya talál rá, aki azzal a szándékkal veszi magához, hogy majd koldulni tanítja.
A banya éhezteti Szilvesztert, hogy minél soványabb és szánalmat keltőbb legyen a külseje, mert úgy több pénzt tud összekoldulni. A gyereknek egyetlen barátja van: a vénasszony kutyája.
Ha Szilveszter nem tud elég pénzt összekoldulni, a banya megveri.
8. fejezet: Két év telik el, Szilveszter hatéves. Minden nap koldulnia és koplalnia kell, és csak egyetlen öröme van, a kutya. Egyszer az öregasszony féltékeny lesz, hogy a kutya jobban szereti a gyereket, mint őt, ezért elzavarja a kutyát a háztól.
Egy este egy mogorva úr megszólítja a kolduló Szilvesztert az utcán, és kifaggatja, hogy ki ő. A gyerek nem a banya által betanított mesét mondja, hanem az igazat, mert a szigorú külsejű embernek nem mer hazudni. A mogorva úr végül magával viszi a gyereket, hiába tiltakozik a banya.
9. fejezet: Kiderül, hogy a mogorva úr azért vitte magával Szilvesztert, mert van egy fia, és Szilveszternek a szolga szerepét szánja az úrfi mellett. Az úrfi persze elkényeztetett és kegyetlen, gyakran gonoszkodik Szilveszterrel.
Szilvesztert egyedül az kárpótolja a sok megaláztatásért és szenvedésért, hogy részt vehet az órákon, amelyeket egy magántanár ad az úrfinak. Sokkal okosabb és tehetségesebb az úrfinál, és erre a tanító is felfigyel.
Szilveszter 10 évet tölt ennél az úri háznál. 16 éves korában fellázad a szolgaság ellen és megszökik, életében először szabadnak érzi magát.
Az úrfi nevelője a város szélén éri utol, és neki ajándékozza egy évi jövedelmét, hogy tanulhasson. Szilveszterrel életében először fordul elő, hogy valaki önzetlenül jót tesz vele, és hogy valaki szereti.
10. fejezet: Szilveszter kiér a városból. A természetben gyönyörködve Istenhez imádkozik. Észreveszi, hogy az övénél rosszabb sorsok is vannak, és már nem érzi magát szerencsétlennek.
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Petőfi Sándor: Az apostol (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>