A versben 3 időzóna jelenik meg:

• a múlt, amelyben a forradalmárok sikertelenül harcoltak a szabadságért
• a jelen, amely értékes, de veszélyben forog a jövő miatt
• a jövő, amely teljesen bizonytalan, és amely valójában lehetőségként tűnik fel Petőfi látomásában, egy „vérpanoráma” képe leng el előtte.

A költemény tere nemcsak időben, hanem térben is tág. A versnek 3 tere van:

• a kert és a kerten túli világ
• a szoba és a benti világ
• a beszélő tudata, gondolatvilága, önszemlélete

A 3 időzóna és a 3 tér össze is kapcsolódik egymással:

• a kert a jelen tere, de tartalmazhatja a múltat és a jövőt is
• a szoba csak a jelen tere
• a beszélő tudata dominánsan a múlt és a jövő tere, de a jelen felől nézve

A vers 2 szerkezeti egységből áll.

Az 1. egység (1-2. versszak) a nyitóképet részletezi és az alapszituációt mutatja be.

Konkrétan az 1. strófában történik a vershelyzet bemutatása: az ifjú pár délutáni pihenője során a feleség alszik, a férj tűnődik. A 2. versszakból pedig kiderül, hogy a fiatal férj a szabadságháborúk történetét (valószínűleg a nagy francia forradalom történetét) olvassa, amely a kedvenc könyve (valósággal az imakönyve, Bibliája), és közben gondolkozik.

A 2. egységben (3-5. versszak) a költő a szabadságról és a szabadságért folyó harcról elmélkedik. Kint borús az idő, bent a szobában csönd van, bent a lélekben tomboló vihar.

A 3. versszakban kétféle harcot állít egymással szembe: mennyire más, amikor a szolganépek harcolnak a zsarnokért, aki pénzzel és ostorral éri el, hogy harcoljanak érte, és amikor egy forradalom során a felkelők önként harcolnak a szabadságért.

A 4-5. versszak pedig egy látomás, melyből kiderül, hogy a költő bízik abban, hogy jön egy utolsó, diadalmas szabadságharc, amelyben a zsarnokok, a szabadság ellenségei véres pusztulásra lesznek ítélve.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!