Petőfi Sándor: A királyokhoz (elemzés)
A csavar az benne, hogy a vers nem a királyokhoz szól. Hiába az a cím, hogy A királyokhoz, Petőfi csak látszólag beszél a királyokhoz, de valójában a néphez szól, a népet akarja meggyőzni. Mondanivalója is igazán a népnek fontos, amelynek a költő szerint meg kell értenie, hogy nem jó ragaszkodni egy elavult államformához, mert ezzel akadályozzák a fejlődést.
A meggyőzési célzat miatt a mű erősen retorikus felépítésű, és nyelvezete is sugallja, hogy valójában a népnek íródott (a költő közkeletű és a nép életére jellemző kifejezéseket használ, pl. országút, szekérkerék).
A verssel tehát az a célja Petőfinek, hogy egy objektív ítéletet mondjon ki a királyság fölött, és nem az, hogy egy szubjektív érzelmet, a király iránti gyűlöletét versbe öntse, amit a király esküszegése miatti harag váltott ki. Nyilván az is benne van, de a fő mondanivaló sokkal általánosabb érvényű: a történelmi fejlődés szükségszerűségének elvét mondja ki a költő.
A vers 5 db 8 soros strófából áll, a szótagszámok szabályosan váltakoznak: a páratlan sorok 10, a páros sorok 9 szótagosak. A rímképlet xaxaxbxb (félrím).
A királyokhoz című vers már megjelenésekor felháborodást okozott, és hozzájárult ahhoz, hogy Petőfi később politikailag elszigetelődjön. A vers miatt azon izgatók egyikének tekintették, akikkel a hatalomnak feltétlenül le kellett számolnia, és hamarosan elszenvedte legsúlyosabb politikai vereségét is, bukását a szabadszállási képviselő-választáson.
Királyellenes verseit az emberek nem fogadták szívesen, mivel a magyar társadalom nagy többsége hajlott a kompromisszumos megoldásra. Nem megdönteni akarták a király hatalmát, hanem engedményeket akartak kicsikarni tőle. A többség nem kívánta megváltoztatni a teljes társadalmi berendezkedést, s felháborodott Petőfi királyellenességén.
A radikális és a liberális képviselők csúnyán összevesztek az országgyűlésben, maga Petőfi is szakított több barátjával. Például Vörösmarty is sokkal mérsékeltebb volt nála, s amikor támogatott egy kompromisszumos törvényjavaslatot, Petőfi versben intézett ellene támadást. Vörösmarty cikkben is, versben is válaszolt, és Jókai Vörösmartyt támogatta, mire Petőfi mindkettejükkel összeveszett, szakított.
Petőfi teljes egészében a forradalom ügyének szentelte magát, s annyira hitt a köztársaságban, hogy kész volt barátságokat is feláldozni az ügy iránti elkötelezettsége oltárán. A királyokhoz című versét is, bármekkora felháborodást keltett, mindvégig nyíltan vállalta és kitartott meggyőződése mellett, hogy a monarchia elavult államforma, és a következő fejlődési fok a köztársaság lesz.
Hozzászólások
Petőfi Sándor: A királyokhoz (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>