Pázmány Péter: Prédikációk (elemzés)
Pázmány Péter (1570-1637): a korai magyar barokk kiemelkedő alakja, az ellenreformáció harcos irányítója, egyházszervező és politikus, esztergomi érsek és jezsuita.
Nagyváradon született ősi nemesi családban, apja bihari alispán volt. 13 éves koráig reformátusnak nevelték, de ezután a kálvinista család katolizált és a Habsburgok hívévé vált. (Akkoriban gyakori volt a hitváltoztatás, mert egy-egy felekezethez való tartozás nemcsak a vallásról szólt, hanem társadalmi és politikai nézetet, világnézetet is kifejezett.)
Pázmány a kolozsvári jezsuita gimnáziumban kezdte középfokú tanulmányait, 1587-ben be is lépett a rendbe. Novíciusként Krakkóban és Bécsben tanult, majd Rómában végzett teológiát. Ezalatt páratlan tudományos műveltségre és nyelvismeretre tett szert.
Pappá szentelése után tanárként kezdett dolgozni Grazban, majd a hazai ellenreformáció érdekében tevékenykedett. 1603-tól 4 évet ismét Grazban élt, ahol az egyetemen teológiát tanított. 1607-ben azonban hazarendelték, így végleg hazatért.
Térítő munkája során a meggyőzés eszközével élt. A főúri családok jelentős részét (pl. Apponyi és Batthyány család) sikerült visszatérítenie a katolikus hitre, így az ellenreformáció, a katolikus megújulás vezető személyisége lett. Neki köszönhető, hogy a katolikus egyház sok hívét visszanyerte, és egyre nagyobb teret hódított vissza a protestantizmustól. Riedl Frigyes szavaival élve: Pázmány „protestáns országban született, s katolikusban halt meg”.
Nem véletlen, hogy igen magasra jutott az egyházi rangsorban. 1615-ben V. Pál pápa felmentette a jezsuita fogadalom alól. 1616-tól esztergomi érsek lett, ezzel a hazai katolikus egyház legmagasabb tisztségét nyerte el. Az egyház vezetőjeként belső megújulást hirdetett, megszigorította az egyházfegyelmet. 1629-ben VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki.
Pázmány, az európai látókörű főpap jelentős politikai tevékenységet fejtett ki. Tekintélyes pozíciójában a katolikus egyház és a magyar nemzet érdekeit szolgálta. A protestáns fejedelemhez, Bethlen Gáborhoz fűződő viszonya jól megmutatja, mennyire aggódott a magyarság sorsáért.
Felismerte, hogy a török kiűzése és az ország egyesítése a legfontosabb cél, és ebben Erdély kulcsfontosságú szerepet játszik. Meggyőződése volt, hogy „a protestáns Erdély biztosítéka a magyar szabadságnak, a királyi Magyarország pedig annak, hogy Magyarország szíve katolikus marad”.
A királyság főkancellárjaként közvetítő szerepet vállalt Bécs és Erdély, valamint Róma és a Török Birodalom között. Szorgalmazta a felekezetek és az európai katolikus hatalmak összefogását a törökkel szemben.
Hazánk megmaradása és felemelkedése érdekében oktatáspolitikai lépéseket is tett. Míg Bethlen a hódoltsági peremterületeken, addig Pázmány a Felvidéken hozott létre magyar identitású iskolarendszert.
1632-ben római küldetést teljesített, ám ezt követően egészsége megtört, és 1637-ben meghalt. Végakarata szerint jezsuita szerzetesi ruhában temették el. Földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-székesegyház kriptája őrzi.
Munkássága: tevékenységét Pázmány katolikus hitének és az egyház védelmének szolgálatában végezte. Azt vallotta: „Nekünk nem hímes szók, hanem erős valóságok kellenek.” Kolostorokat, templomokat alapított, segítette a szerzetesrendeket.
- oktatásszervezői tevékenysége
A teológiai műveltség erősítése érdekében jezsuita szemináriumokat hozott létre, melyek közül kiemelkedik a bécsi Pázmáneum (ez egy magyar papnevelde, amelyet Pázmány 1623-ban alapított Bécsben).
1635-ben létrehozta a nagyszombati egyetemet, amely később hosszú ideig az ő nevét viselte. Az intézményben teológiai és bölcsészeti kar is volt. 1773-tól Budán működött (egyik jogutóda a mai ELTE, azaz Eötvös Loránd Tudományegyetem).
Ennek az egyetemnek a megalapítása kiemelkedő jelentőségű dolog a magyar művelődéstörténet szempontjából. A nagyszombati volt az első olyan magyar egyetem, amely véglegesen fennmaradt (a korábbi próbálkozások rövid életűnek bizonyultak: a Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király által alapított egyetemek csak egy ideig működtek, aztán megszűntek).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
Hozzászólások
Pázmány Péter: Prédikációk (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>