Ómagyar Mária-siralom (elemzés)
Az Ómagyar Mária-siralom nagyjából 1300 körül keletkezett, az újabb kutatások szerint talán kicsit korábban. Latin nyelvű szövegek közé másolva találták meg az ún. Leuveni (löveni) kódexben. A kódexet 302 darab kicsi alakú hártyalevélre írták, apró írással, két hasábban. Külseje dísztelen bőrkötésű.
Magát a kódexet valószínűleg Bolognában készítették. Sorsa kalandos, mivel sok ember kezén átment, mire Magyarországra került. Nem tudjuk, hol lappangott évszázadokon keresztül, valószínűleg itáliai könyvtárakban őrizték, majd 1910-ben egy német műgyűjtő, antikvárius vásárolta meg egy itáliai árverésen.
Tőle 1922-ben a jóvátételi bizottság vette meg, s adta a leuveni (löveni) kódexkönyvtárnak kárpótlásul az I. világháborúban elpusztult könyvekért. Ebben az évben fedezte fel Gragger Róbert berlini magyar professzor, hogy a sok latin nyelvű szöveg között egy magyar is van. Tőle származik a cím – Ómagyar Mária-siralom – is, melyben a nyelvtörténeti korszakot és a vers műfaját kapcsolta össze.
A kódex a leuveni egyetemi könyvtárból csak 1982-ben került államközi cserével az Országos Széchényi Könyvtár kéziratgyűjteményébe.
Az Ómagyar Mária-siralom a kódex 134. levelének hátoldalán található. A kódex valószínűleg papi kézikönyv lehetett, latin szövegekből áll. Maga a vers nagyon elmosódott, alig látható, talán pogány szövegnek hitték és ki akarták kapargatni, vagy elkopott a használattól. De az is lehet, hogy azért akarták kitörölni, mert látták, hogy nem latin szöveg, hanem valamilyen „barbár” nép nyelvén íródott.
Az Ómagyar Mária-siralom jelentősége: ez a második összefüggő magyar szöveg és az első magyar nyelvű vers, amely ránk maradt. Nemcsak a magyar költészet kezdete, hanem jelen ismereteink szerint az egész finnugor nyelvcsalád legelső fennmaradt verses nyelvemléke. Nemcsak nyelvtörténeti értéke felbecsülhetetlen (mivel nyelvünk 13. századi állapotáról képet ad), hanem esztétikailag is kiemelkedő alkotás.
Keletkezésének ideje bizonytalan, valószínűleg a 13. század első évtizedeiben született, és a 13. század vége felé másolták bele a kódexbe. (Tehát a szerző és a másoló feltehetőleg két külön személy volt.)
Az Ómagyar Mária-siralom szerzője ismeretlen. Egyes források szerint a versnek több alkotója is volt, utólag ezt lehetetlen megállapítani.
De valószínűleg domonkos rendi szerzetes lehetett, mivel a leuveni kódex latin szövegei a domonkos rendi hagyományt követő prédikációk és beszédvázlatok. A kódexben vannak kisebb-nagyobb szövegrészletek a domonkos rend több kiemelkedő teológusától is (pl. Aquinói Szent Tamás, Hugo a Sancto Caro, Aldobrandinus de Cavalcantibus, Constantinus de Orvieto).
A domonkos rend már az 1220-as években megtelepedett Magyarországon és a tatárjárás után szinte évente nyitottak egy újabb kolostort. A rend tagjai nagy tudású teológusok voltak, akik sokat tevékenykedtek az Európa-szerte ekkoriban megnyíló egyetemeken és a sorra nyíló apácakolostorokat is ők felügyelték.
A 13. század harmadik negyedére már felvirágzott nálunk a domonkos kultúra, és mivel ekkor épült meg a veszprémvölgyi női kolostor is, lehetséges, hogy az apácák lelki épülésére alkotta meg egy domonkos rendi szerzetes a magyar nyelvű Mária-siralmat.
Annyi bizonyos, hogy az Ómagyar Mária-siralom szerzője latin szekvenciákból (liturgikus énekekből) állította össze a saját alkotását. A latin sequentia szó jelentése: „ami következik”, a kora középkorban az isteni dicséretekhez kapcsolódó hangjegysort jelölték így. A dallamhoz később többféle szöveg is társult, amely aztán strófákba rendeződött és rímeket kapott, így lett belőle egy szertartási szöveg, amelyet egyházi ünnepeken vagy áhítathoz használtak.
Az Ómagyar Mária-siralom is az egyházi irodalom terméke, azonban egészen biztosan nem miséken hangzott el, mert az egyházi szertartásokon minden kizárólag csak latin nyelven hangozhatott el. Vagyis ezt a magyar nyelvű verset csakis egyházon kívüli vallásos siraloménekként használhatták.
Az elemzésnek még nincs vége kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Ómagyar Mária-siralom (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>