A középpontban Veres Pál és felesége viszonya áll, amely az asszony kudarcba fulladt házasságtörési kísérleteinek megjelenítéséből bontakozik ki. E tekintetben sok a párhuzam Flaubert Bovaryné c. regényével, viszont nagy különbség, hogy Bovaryné házasságtörési kísérletei tudatosak és meg is valósulnak. Veres tanítóné próbálkozásai ezzel szemben ösztönösek és eredménytelenek (a regény végén kiderül, hogy ez a sikertelenség elő-menstruációs tüneteivel hozható összefüggésbe).

A regény zárlata is párhuzamba állítható a Bovaryné zárlatával, csak míg Bovaryné öngyilkossága eredményes és tragikus, addig Veres Pálné öngyilkossági kísérlete kudarcba fullad és komikus.

A magyar történetben nemcsak a házasságtörés marad el, hanem a férj megszégyenülése, saját pipogyaságával való szembesülése is. Mindez a kisszerűséget nyomatékosítja.

A regény értelmezhető aszerint is, ahogy az albíró értékeli a francia kisvárosi élet és az Ilosván megtapasztalt életminőség viszonyát. Ahhoz, hogy egy, a Bovarynééhoz hasonló sors létrejöhessen, nagy kultúra kell, de Ilosván nincs igazi kultúra, így olyan nő se lehet, aki ilyen nagy arányú tettekre képes volna.

Az albíró gondolatai reflektálnak az élet és az irodalom viszonyára is. Szerinte az ilosvai élet olyan, mintha Flaubert Bovaryné c. regényének a karikatúrája lenne. És mivel a Bovaryné a francia élet karikatúrája, a magyar valóság, amiben ő maga is él, tulajdonképpen a karikatúra karikatúrája. „Micsoda karikatúrája ez a világ, amiben élünk, a karikatúrának.”

Persze az olvasó számára Móricz regénye is fikció, így az élet és az irodalom viszonyának játéka jól rávilágít arra, hogy valójában a realista regény valóságábrázolási szándéka is csak illúzió.

Üzenet: Hatalmas a társadalmi, kulturális és tudati távolság az ilosvai tanítóné és Bovary Emma között. Veres Pálné szürkesége menthetetlen, míg Bovaryné a halálában felmagasztosul. Az egyiknek a sorsa kisszerű, a másiké tragikus.

Míg Bovaryné legalább ideig-óráig ki tudott törni az unalmas, szürke kisváros, Yonville kisszerűségéből, és talált olyan szeretőket, akiknek a karjai között megismerhette a nagy szenvedélyt, addig magyar megfelelőjének, Veres Pálnénak még ez sem sikerül.

Ő sem idegenkedik a szerelmi kalandoktól, de korlátolt kispolgárok és kéjvágyó férfiak lihegik körül, így még a hűtlenségig se juthat el. Öngyilkossága is kudarcba fullad és ahelyett, hogy felmagasztosulna, csak nevetségessé válik.

Jelentősége: Móricz prózapoétikai újításai miatt Az Isten háta mögött lényegében megkérdőjelezi a realista-naturalista irányzat érvényességét, korszerűségét. Ezért a regény elemzői a nyugat-európai modern epika fejlődésirányával rokonítják a művet.

Utóélete, hatása: Az Isten háta mögött olyan alkotás, amely jelentősen hozzájárult a magyar próza poétikájának megújításához.