Móricz Zsigmond Árvácska című kisregénye 1941-ben jelent meg, az író kései művei közé tartozik. Utolsó nagy, szívbe markoló remekművének tartják.

Keletkezése: 1936 őszén Móricz megismerkedett Littkey Erzsébettel, aki egy fiatal, árva, állami intézetben nevelkedett „kis proletárlány” volt. A sokat szenvedett kis lelenclány embertelen sorsa megihlette az írót, aki műveiben Csibének nevezte el Littkey Erzsébetet. A Csibe-élményből több mint 20 novella született és az Árvácska c. kisregény.

Források: Littkey Erzsébet emlékeiből kb. 1500 oldalas jegyzetet készített Móricz, és arra készült, hogy ebből az anyagból megírja a szenvedés nagyregényét, amely Dosztojevszkij műveihez hasonló mélységeket ér el. Sajnos, ez a nagy mű már nem készülhetett el, mert az író 1942-ben, 63 évesen meghalt. A regénytervekből csupán az Árvácska c. kisregény valósult meg.

Társadalmi háttér: hasonló, mint a Barbárok c. novellában. Itt is egy emberalatti, civilizáció előtti ősvilágot látunk, eldurvult lelkű emberekkel. Isten háta mögötti világ ez is, ahol barbár törvények uralkodnak.

Beidegzett szokás volt akkoriban, hogy a lelencgyerekeket rabszolgaként használták, ez jelenik meg a regényben. Az árva gyermekek érdekeit nem védte senki, mert a Gyermekliga megvesztegethető volt. Az állami gondozott gyerekeket ajándékokért adták ki a nevelőszülőknek, és még a ruháik egy részét is ellopták.

A nevelőszülők havi 8 pengőt és évente egy-egy rend ruhát kaptak az államtól a lelenc eltartásáért, ezért érte meg nekik egy árvát örökbe fogadni. A pénzt disznóhízlalásra költötték, a ruhát a saját gyerekeik hordták el, a kis árvát pedig ingyen szolgaként használták a gazdaságban.

Egy állami gondozott gyereknek semmije nem volt, és korán megtanulta, hogy semmihez sem szabad nyúlnia, mert minden a másé.

Műfaj: kisregény

Téma: egy 7-8 éves árva kislány embertelenül nehéz életének néhány évét ismerjük meg. Megdöbbentő erővel jelenik meg az emberi gonoszság, a kegyetlenség, az erkölcsi lealjasodás és a lelki eldurvultság. Szadista, értelmetlen kínzások, elvetemült gyilkosságok, becstelenségek sora.

A történet mögött Littkey Erzsébet gyermekkori élményei húzódnak meg, aki Árvácskához hasonlóan állami gondozott volt, és tanyán, falun, iskola nélkül nevelkedett fel.

Stílus: realista

Hangnem: lírai, de ez a líraiság nem mossa el a kisregény epikumát.

Cím: a kisregény gyermekhősét jelöli (akinek hivatalos neve Állami Árvácska).

Idő: az 1920-as évek Magyarországán játszódik a történet.

Időtartam: a cselekmény 2-3 évet foglal magába.

Helyszín: a Kecskemét környéki tanyavilág. Ezen belül változik a színtér, a hősnő egyik helyről a másikra kerül, de sorsa mindenhol egyforma: ütik-verik, kínozzák, megalázzák, dolgoztatják (tehenet, disznót őriz a faluban vagy a tanyán).

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!