Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
Értelmezés: A Noszty fiú esete Tóth Marival társadalmi regény, megírásának elsődleges célja a társadalomkritika. Mikszáth keserűen, szarkasztikusan ábrázolja a dzsentri pökhendiséget, amely összefonódik a nagypolitika cinizmusával. Két epizódot érdemes kiemelni, az iskolatörvény ügyét és Noszty Feri „megválasztását” szolgabíróvá.
1. iskolatörvény
Bontó vármegyében három nemzetiség él együtt: szlovák (tót), német (szász) és román (oláh). A nemzetiségeket azért írta bele Mikszáth, hogy keserű szatírával leplezhesse le a kor nemzetiségellenes törekvéseit és az erőszakos magyarosítást.
Történelmi háttér: 1907-ben a parlament napirendre tűzte a népiskolai törvényt, amelynek fő célja az volt, hogy a nem magyar nyelvű elemi iskolákban bevezessék a magyar nyelv kötelező tanítását (ez a törvényjavaslat fölerősítette a nemzetiségek ellenállását és szervezkedését).
Mikszáth ezt a vitát visszahelyezi az 1880-as évekbe. A bontóvári közgyűlés a korabeli megyegyűlések paródiája, karikatúrája.
Mindhárom nemzetiség összefog az iskolatörvény ellen, a szónokok tótul és szászul érvelnek. A főispán a végén kijelenti, hogy semmi ellenérvet nem hallott, ezért elfogadja a javaslatot. Pedig Kopereczkynek szlovák az anyanyelve, de gőgösen közli a tiltakozókkal, hogy főispánként nem köteles tótul vagy más nyelven tudni, csak magyarul: „Én a három Istenből a negyedikben hiszek, a magyarok Istenében, a földtekéből csak egy kis darabnyit látok, a magyar hazát, és minden nyelvet elfelejtek, csak egyet tudok, a magyar nyelvet!”
2. Noszty Feri „megválasztása”
A következő napirendi pont a megüresedett voglányi szolgabírói állás betöltésének tárgyalása. Ez is egy cinikus komédia. Minden jelenlevő Kaby Józsefet akarja szolgabírónak (csak azért is a Noszty-klikk ellenfele mellé állnak). Mindenki a Kaby nevet kiáltja, de a főispán rezzenéstelen arccal kijelenti, hogy úgy tűnik, a többség Noszty Ferencet óhajtja, tehát Noszty Ferencet nevezi ki.
Kopereczky később, a gratuláció közben cinkos összekacsintással mondja sógorának, hogy a választás „majdnem egyhangúlag ment” (tudniillik az ő hangja volt az az egy hang, mert ő volt az egyetlen, aki Nosztyt választotta).
Ezután Kopereczky átad Noszty Ferinek egy listát a voglányi járásban lakó szájasabb családokról, és útmutatásokat is ad arról, hogy hogyan kell velük viselkedni.
Világkép: A Noszty fiú esete Tóth Marival társadalomszemlélete meglehetősen komor. Elkeserítő a megyei élet, az államszervezet működése, ahol mindenki rokonságban áll. A dzsentrik világát, erkölcsét rendkívül kritikusan mutatja be az alkotás, Mikszáth jellemtelen, hitvány, ellenszenves alakoknak ábrázolja a dzsentri szereplőket. A regény a jellegzetes mikszáthi humor ellenére pesszimista végkicsengésű.
Utóélet: A Noszty fiú esete Tóth Marival másik két regénnyel együtt (Különös házasság, A fekete város) Mikszáth legnagyobb igényű alkotásai közé tartozik.
Értékéről eltérő vélemények születtek. A bírálók szerint az író nem találta meg a megfelelő eszközöket céljai megvalósítására. A romantikus regénytechnikai fogásokat, amelyeket korábban parodizált, itt irónia nélkül használja fel. Voltak, akik az anekdotikus szerkesztésmódot találták zavarónak. Ugyanakkor a regény nem kevésbé hatott a közönségre és az íróutódokra, mint Mikszáth korábbi művei.
A magyar próza fejlődéstörténetében Mikszáthnak fontos helye van. Nagy hatása volt közvetlen, csevegő modorának, melyet epigonjai sikertelenül próbáltak utánozni. Írásművészete a 20. század két kiemelkedő írójára különösen hatott: Móricz Zsigmond a bíráló magatartást, Krúdy Gyula az iróniát tanulta el tőle.
Hozzászólások
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>