Szereplők, jellemek: Mikszáth jellemábrázolásában még vannak romantikus vonások, pl. vonzódott a különc figurákhoz. Az elmélyültebb lélektani elemzés idegen az alkatától.

1. dzsentri szereplők: kivétel nélkül jellemtelen, hitvány emberek (nemcsak vagyonukat, hanem becsületüket is elvesztették). Mikszáth az önmagát túlélt vármegyei nemességet állítja pellengérre.

A dzsentri egy szűk társadalmi réteg, amely a vármegyei közéletben és az országos politikában is kezében tartja a hatalmat. Mikszáth rengeteg iróniával, kiábrándultsággal, keserűséggel ábrázolja.

Noszty Feri: fiatal trencséni huszárhadnagy, a regény főszereplője. Mikszáth dzsentrihősei közül Noszty van a legtöbb oldalról ábrázolva. Előnyös külsővel rendelkező, csinos fiatalember, sima modorú, lovagias, vidám természetű, de felelőtlen, könnyelmű és cinikus világszemléletű.

Léha életet él, kártyázik, szórja a pénzt, ha van, és ha nincs, akkor kölcsönkér. Jellemtelen, gátlástalan, pökhendi alak, aki élősködni akar másokon. Szélhámos, akinek egy váltóhamisítás miatt távoznia kell a katonaságtól.

Testvérének, Vilmának az ő váltóhamisítása miatt kell feleségül mennie Kopereczkyhez. Noszty erkölcsi romlottságát az is jelzi, hogy szeretőt kerít a fiatalasszonynak Malinka Kornél személyében, aki Vilma diákkori szerelme.

A meggazdagodáshoz egy jó házasságon keresztül vezet az út, és a pénzszerzés „eszköze” Tóth Mari lesz, akinek szép hozománya van. Noszty Feri úgy fog hozzá Mari meghódításához, hogy jóformán még meg se nézte magának a lányt. Csak a Somlyó-hegyi leshelyen fedezi fel, hogy Mari nemcsak gazdag örökösnő, hanem elbűvölő teremtés is: különös, szabálytalan szépség.

Feri persze csak hazudja, tetteti a szerelmet, mégis szíve „nyugtalanul dobog és hánykolódik”, amikor Mari közelében van. Azaz vannak pillanatok, amikor valódi, őszinte vonzalmat érez iránta. De amikor nincs vele a lány, elpárolog ez az érzelem. Amint kiszakad Mari bűvköréből és az övéi közé kerül, megint kártyázik, szórja a pénzt és idegen nőket akar elcsábítani.

Erkölcsi ürességét jelzi, hogy amikor felsül és megszégyenül, akkor sem száll magába. Mari elvesztése sem töri össze (ez is mutatja, hogy nem érzett igaz szerelmet iránta). Még az a kudarc sem rázza meg, hogy nem sikerült megkaparintania a vagyont. Egy vállrándítással továbblép, és folytatja léha, parazita életét.

Elmenekül a csúfos bukás színhelyéről, és némi átmeneti levertség után vigaszt talál abban a gondolatban, hogy majd akad másik lány és másik hozomány. „Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.”

Noszty Pál: Feri apja, országgyűlési képviselő. A fiú tőle örökölhette az úri felelőtlenséget. Hogy fia váltóját kiválthassa, Noszty Pál 2000 forintot kér és kap Kopereczkytől, de egyik adósságát sem rendezi, hanem elveri a pénzt. Kopereczky zálogért cserébe adta a pénzt: a zálog egy medalion Noszty Vilma képével, aki Noszty Pál lánya.

Kopereczky Izrael Izsák: bolondos tót báró, Pongrácz István grófhoz – a Beszterce ostroma főhőséhez – hasonló különc („hol nagyon okos embernek látszott, hol félbolondnak; valószínűleg e kettőből volt összetéve”).

Az állatok barátjának mondja magát, egy hatalmas kos kíséri kutyaként mindenhova. Környezetében is furcsa különcök vannak (Bubenyik, aki vándorszínészből lett komornyik, az Árpád-kori gyöngyöket őrző vénasszonyok, stb.).

Az értelem és az ostobaság határmezsgyéjén ingadozik. Suta, faragatlan, műveletlen ember, mégis van benne valami természet adta józanság, sőt, ravaszság. Okos, talpraesett, minden nehéz helyzetből könnyen kivágja magát. Tulajdonságai állandóan változnak: ravasz, félénk, agresszív, jámbor. Mindig úgy viselkedik, ahogyan az adott helyzet megkívánja.

A tartozása miatt Noszty Pál kénytelen feleségül adni Kopereczkyhez a lányát, Vilmát – igaz, hozomány nélkül. Az lesz a „hozomány”, hogy Kopereczkyt főispánná teszik. Elvégre ha már bekerült a Noszty családba, urat kellett belőle csinálni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!