Korstílus: romantika, realizmus. A regényben a romantikára és a realizmusra jellemző jegyek is megtalálhatók. Romantikus pl. a szereplők jelleme, realista a korrajz, a társadalom ábrázolása.

A realizmus már megjelent a magyar irodalomban Eötvös József (1813-1871) regényeiben is még a romantikával keverten, de ez a kezdeményezés folytatás nélküli kitérő maradt. Jókai munkássága – a nyugat-európai fejlődéstől eltérően – hosszú ideig a romantika égisze alatt tartotta irodalmunkat.  Mikszáth érdeme, hogy a magyar próza kikerült a romantika bűvköréből és közeledni kezdett a realizmus felé (Mikszáth fokozatosan eltávolodott Jókai romantikájától).

Mikszáth révén megszűnik a romantikus pátosz, az eszményítés és a retorikus hang a magyar prózában. Éles megfigyelőképességű emberként illúziók nélkül, ironikusan, olykor szarkasztikusan szemlélete a magyar valóságot. Azonban társadalomábrázolása nem olyan átfogó, teljességre törekvő, mint a francia vagy az orosz realista regényeké.

Hangnem: kedélyes, közvetlen, némileg csipkelődő (az elbeszélői hang olyan, mintha az író nem háborodna fel az úri svihákságon).

Hangulat: derűs, humoros.

Cím: a két főszereplőt nevezi meg. (A cím sugallja, hogy a regény témája egy szerelem vagy férfi-nő kapcsolat, a nevek hangzása pedig érzékelteti, hogy két társadalmi osztály, két külön világ találkozásáról lesz szó – a Noszty név tartalmazza a nemesi „y”-t, a Tóth névben pedig érzékelhető valami polgárias).

Idő: a történet az 1880-as években játszódik.

Helyszín: Bontó vármegye (egy képzeletbeli, a térképen sehol sem található vármegye). Beszélő név, arra utal, hogy a dzsentri réteg elpusztít minden értéket és szétbontja a magyar társadalmat.

Szerkezet: a cselekmény több szálon fut. Nagy mesélőkedv jellemzi az írót, aki mindent közölni akar. Epizódokat iktat az események közé, ami kicsit szétzilálja a kompozíciót, de az egyes szereplők jelleméről így többet tudunk meg.

Messziről indul el, s az egyik mese szüli a másikat, így bővül a cselekmény. Például:

• Kopereczky Izrael Izsák történetére azért van szükség, hogy mint főispán a lecsúszott Noszty Ferit a voglányi szolgabírói állásba emelje, s így Noszty a milliomos Tóth Mihály lányának közelébe kerülhessen.
• Bubenyik, Kopereczky ravasz tót komornyikja nemcsak a „főkötő-őröket” (akiknek története újabb külön fejezet) szedi rá, hanem volt színészként ő maszkírozza ki Ferit vándorórássá, hogy bejuthasson a mezernyei Szent Sebestyén Szanatóriumba.
• a regény kezdetén feltűnő Velkovics Rozália később a Somlyó-hegyi iparosbálon kap fontos szerepet.
• Stromm Adalbert alezredes a mű lezárásakor jelenik meg ismét, és teszi véglegessé Noszty Feri felsülését.
• a 11. fejezetben megismerjük Tóth Mihály meggazdagodásának történtét, ez egy külön novella a regényen belül, amely 35 évvel korábban játszódik a cselekmény idejéhez képest. – A fejezetből kiderül, hogy Velkovics György (a későbbi trencséni polgármester), Stromm Adalbert (a későbbi alezredes) és Tóth Mihály valaha iskolatársak voltak Losoncon, és életre szóló barátság fűzi őket össze. Ez az információ azért fontos, mert barátai révén jut majd Tóth Mihály 35 évvel később leleplező adatokhoz Noszty Ferivel kapcsolatban.
• külön kis novella a regényen belül a fiatal Noszty Vilma és Malinka Kornél szerelmének története, mely úgy kapcsolódik a cselekményhez, hogy Malinkának ideiglenes voglányi szolgabíróként fontos szerep jut Mari kompromittálásában (az ő utasítására szedik szét a rekettyési hidat, hogy a lány ne juthasson vissza otthonába).

Ez a regényépítési technika azt eredményezi, hogy a cselekmény szinte egymással összefüggő novellákból épül fel. Ezt a folytatásokban való közlés is szükségessé tette.

Az író anekdotákat mond el arról, hogy hogyan lehet a nemesi nevet összekapcsolni a polgárság pénzével. Rengeteg érdekességet tudunk meg, viszont a sok kitérő árt a mű szerkezeti zártságának.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!