Források, a regény valóságalapja: A Noszty fiú esete Tóth Marival valós eseményeken alapszik: Mikszáth egy „bácskai szenzáció”-t írt meg regényben, amely nagy port vert fel a napi sajtóban 1901-ben.

Eszerint egy húszéves bácskai dzsentri fiú megszöktette Ungár Lajosnak, egy gazdag ómoravicai földbirtokosnak a lányát. A szenzációt az ügy váratlan végkifejlete okozta: a kompromittált lányt ugyanis nem adták hozzá a fiúhoz.

A milliomos Ungár kemény, öreg bácskai zsidó volt, aki tudta, hogy a fiú hozományvadász. Lefülelte a szerelmespárt és visszahozta a lányát (a fiatalok egészen Bécsig szöktek). A dzsentri család az egész szöktetési tervet arra alapozta, hogy az elszöktetett lány becsületét már csak a házasság mentheti meg. A milliós hozomány reményében még barátkozni is hajlandóak voltak az addig lenézett öreg zsidóval.

Ungár látszólag bele is ment a házasságba, de a kitűzött napon, amikor a dzsentri család egész rokonságával megjelent a házában, egyedül fogadta a násznépet, és közölte velük, hogy lánya az anyjával együtt külföldre utazott.

Ennek a történetnek az egész országban híre ment, a lapok részletesen beszámoltak róla, és közölték a dzsentri család cáfolatát is. A legtömörebben az akkor újságíróként dolgozó, fiatal Ady Endre foglalta össze a lényeget, aki Az öreg Ungár esete címmel írt egy cikket a Nagyváradi Naplóban 1901. július 21-én.

Ady szerint az öreg azt mondta a dzsentri rokonságnak: „a millióval nem vagyok hajlandó restaurálni a dzsentrit”, és odadobta eléjük a lánya gyönyörű selyemruháját. Ady így zárja a cikket: „az öreg Ungár kemény ember, de okos ember is…”.

Az eset 1901-ben történt, de Mikszáth csak 1906-ban írt belőle regényt. Hogy miért várt 5 évet, azt a századelő belpolitikai eseményei magyarázzák. A Szabadelvű Párt közel 30 évi kormányzás után, 1904 végén megbukott, s a főleg dzsentrikből álló ellenzék jutott hatalomra az 1905-ös választásokon.

A koalíció vezérei azonban nem tudtak megegyezésre jutni a királlyal, ezért Ferenc József egy pártoktól független kormányt nevezett ki, az ún. „darabont-kormányt”. A hatalomból kiszorított pártok ekkor a vármegyékre támaszkodva drasztikus és erőszakos eszközökkel indították meg ellenállási harcukat.

A politikai botrányok országszerte megdöbbenést váltottak ki. A dzsentri pártok több vármegyében is megpróbálták megakadályozni az új főispánok beiktatását, méghozzá ugyanolyan durva vagy még durvább módon, mint ahogy Mikszáth regényében Kopereczky ellen szervezkedik Bontóvár felheccelt lakossága.

Az öreg Ungár lányának története nem volt bő alapanyag, legfeljebb egy novellára lett volna elegendő. Mikszáth azonban, akit elsősorban a dzsentri réteg hatalomféltése és önzése késztetett A Noszty fiú esete Tóth Marival megírására, széles körű társadalmi korrajzot festett háttérként a hozományvadászat mögé (Kopereczky főispánná való kinevezése, bontóvári beiktatása, Noszty Feri szolgabíróvá választása). Ily módon a sovány novellatémát terjedelmes regénnyé dúsította (az 1908-as kiadás háromkötetes volt és 727 lapból állt).

Műfaj: regény.

Téma: egy nagy fáradsággal felépített fondorlat, egy nagy „kerítés” története. A történet arról szól, hogyan hiúsul meg a hozományvadász dzsentri fiatalember érdekházassága egy polgárlánnyal.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!