Mikes Kelemen: Törökországi levelek (elemzés)
Nyelvezet: sajátos erdélyi köznyelv. A szerző ízes, székelyes szófordulatokat, népies szavakat, találó közmondásokat használ.
Számos szót ma nem értünk már, mert a 17. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének volt a része, pl. „suhult” = soha, „kéd” = kegyed, kend (a megszólítás a címzettre, a nénémasszonyra vonatkozik, akit nemcsak a levél elején szólít meg Mikes, hanem a szöveg belsejében is gyakran fordul hozzá).
Találhatók kifejezések, amelyeket ma már nem használunk pl. „Törvényt teszünk a tyúkokra” = megesszük a tyúkokat (37. levél).
Előadásmód: az élőbeszédhez közelít. Könnyed társalgási nyelv. Kerüli a körmondatokat és az idegen szavakat (latin kifejezést alig használ).
Stílus: könnyed, szellemes, természetes, egyszerű, közérthető. Nagy mesélőkedv jellemzi (főleg kezdetben), leírásai élményszerűek.
Megszólított: a levelek címzettje, aki képzeletbeli személy (bizonyos P.E. grófnő Konstantinápolyban). Megszólításai: „édes néném”, „kedves néném”.
Szerkezet: bár az egymást követő levelekben kölcsönös hivatkozások, utalások találhatók, maga a gyűjtemény nem alkot kompozíciós egységet.
A levelek alapvetően két részre oszthatók.
Az 1. rész (1-122. levél) a bujdosás kezdete, a fejedelem halála és Rákóczi József megérkezése közti időt öleli fel. Ezek a levelek szerkesztés, hangnem szempontjából is kerek, megkomponált egységes alkotások.
A 2. rész (123-207. levél) két levélcsoportra bontható.
Az 1. csoport (123-157. levél) új egységet képez. Ezt Mikes azzal jelzi, hogy külön címet ír fölé: „Rákóczi József fejedelemnek ebben az országban érkezésérül való levelek”. A levelek szinte krónikaszerűen beszélik el a bujdosók részvételét az 1736-1739-es török háborúban és a fiatal Rákóczi halálát.
Mikesnek diplomáciai megbízással Jászvásárba kellett mennie, s onnan csak 1740 nyarának elején került vissza Rodostóba. Legvalószínűbb, hogy ekkor öntötte formába a még friss élményekről a 123-157. levélből álló csoportot.
A 2. csoport (158-207. levél) 18 év alatt készült el, közben nagy hallgatásokkal. Az 50 levél közti összefüggés lazábbá válik, a mondanivaló is szűkül. Témái érdekesebb politikai események, egy-egy „história”, némelyiket már másodszor mondja el.
A 172-192. levél egyfolytában egy török témájú francia mű fordítása.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Blogkészítő!
Remek elemzés, nagyon sokban segít!:) Esetleg van lehetőség kinyomtatni a szöveget?
Kedves Kata! Örülök, hogy tetszik az elemzés. Kinyomtatásra nincs lehetőség, online eléréssel lehet olvasni. Jó tanulást kívánok!