A Szindbád utóélete

Krúdynak a kortársai között nem volt követője, de halála után Szindbád mintegy archetipikus figurája maradt a magyar irodalomnak: mai, kortárs szerzők is írnak Szindbád-novellákat (pl. Szappanos Gábor: Boldog Szindbád pokoljárásai). A Krúdy által teremtett Szindbád-figura az élet élvezetének és az emlékezés szépségének köznyelvi metaforájává lett.

Márai Sándor Szindbád hazamegy című regényével állított emléket Krúdynak, megőrizve a regényalak alteregó státuszát.

1971-ben Huszárik Zoltán klasszikussá váló filmet készített Krúdy művei alapján Szindbád címmel. A főbb szerepeket Latinovits Zoltán, Dayka Margit és Ruttkai Éva alakították.

A Közép-Európa Táncszínház Krúdy születésének 125. évfordulóján jelentkezett egy Szindbád című darabbal.

Krúdy jelentősége

Krúdy munkásságának prózapoétikai jelentősége James Joyce angol író Ulysses és Marcel Proust francia szerző Az eltűnt idő nyomában című regényének jelentőségéhez mérhető. Ezek a szerzők hasonló eljárásokkal és korszakos újításokkal kísérleteztek.

Krúdy jelentősége rendkívül nagy a magyar epika alakulástörténetében, hiszen korábban, a 19. században teljesen más történetalkotási módszerek és befogadói elvárások voltak. Azelőtt a prózai művekre nem volt jellemző ez a szövegszerűség, nem tettek különbséget a történet és annak elbeszéltsége között.

Krúdy elbeszéléstechnikája ezzel szemben hangsúlyozza a nyelvi megalkotottságot, ezért az olvasónak teljesen más elvárásokkal kell műveit kézbe vennie, mint egy 19. századi szerző alkotását. Ez az újfajta elbeszélésmód tehát újfajta befogadói magatartás létrejöttét is megkövetelte: az olvasónak meg kell változtatnia a novella műfajjal kapcsolatos elvárásait.