A Szindbád-történetek műfaja, stílusa, elbeszélésmódja

A Szindbád-történetek a novella és a regény műfajában íródtak. Krúdy stílusa sajátos ötvözete az impresszionista-szecessziós prózának és a szürrealizmusnak. Azt is mondhatjuk, hogy Krúdy Gyula nem kategorizálható korstílus alapján. Életében semmilyen irányzathoz tartozónak nem vallotta magát.

Regényei és novellái is laza szerkezetűek, nincsen egymásra épülés, nincsen szoros szerkezeti egység. Az E/3. személyű elbeszélésmód dacára a szöveg teljesen szubjektív, az események Szindbád tudatában zajlanak. A történetek tehát belső nézőpontból vannak megírva, Szindbád szemszögéből, akinek belső világa alapvetően érzelmes, érzéki jellegű.

A Szindbád-elbeszélésekkel egy sajátos lírai novellatípust teremtett meg Krúdy az 1910-es években. A 20. századi próza, különösen a rövidebb műfajokban, novellákban, egyébként is számos olyan tulajdonsággal bír, amely alapvetően a költészetre jellemző. A szövegek líraiak, mivel az elbeszélő nemcsak külső szemlélője az eseményeknek, hanem szereplője is, így személyisége beépül a műbe.

Krúdy egyik-másik novellája is olyan, mintha egy prózában írt költemény lenne. Műveinek erős hangulatisága, atmoszférája van. Az író érzékeny, finom nyelvezettel és mondatszerkezetekkel dolgozik, műveit elmosódó tér-és időszerkezet jellemzi. Stílusának van valami ódon bája, elbűvölő, mágikus ereje, mivel sajátos, mélabús nyelvi dallam, elringató zeneiség jellemző írásaira.

Nincs előzménye a magyar irodalomban, inkább a francia irodalomból való a prózája, amely színes, hangulatos, meseszerű, álomszerű. A hangulat, az emlékek, az elvágyódások a domináns elemei. Sokszor az egész elbeszélés csak egy hangulat, egy emlékfoszlány. Kosztolányi Dezső szerint Krúdy novellái „illatos, finom álmokból és párából” vannak összeszőve.

Többnyire nem a tizenévesek kedvence Krúdy, mert nem karakteres, nem harsány a stílusa, és olyan történeteket írt, amelyekben „semmi nem történik”. Rá kell érezni az ízére, hatnia kell ránk a novelláinak, pl. ahogy szecessziósan leír egy-egy ebédet, étkezést, attól valósággal a szánkban érezzük az étel ízét.

Írásaiban az álom, a hangulat, a zene eszközeit használta. Finom, érzékien megjelenített világa halála után nagy hatást gyakorolt a magyar írókra.

A cím és a cselekmény helyszínei

A Szindbád-írások címe többnyire témakijelölő, legalábbis a novellák esetében.

A Szindbád-történetek leggyakrabban felvidéki vagy alföldi kisvárosokban játszódnak, illetve Budapest külvárosi kerületeiben.

• Felvidék. Krúdy számára meghatározó volt a tót, palóc, szlovák kultúra, mert jó emlékek fűzték a Felvidékhez (a szepességi Podolinban, a piarista algimnáziumban tanult cserediákként, és egy életre szóló élményt jelentett neki ez a város).
• Budapest is fontos az életében, ill. műveiben, mivel a Margitsziget lakója volt hosszú időn át, később pedig Óbudán élt.
• A harmadik tájegység, amely jelentős szerepet játszik írói munkásságában, a Nyírség, minthogy Nyíregyházán született és nőtt fel, és az elemi iskola négy osztályát is itt végezte.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!