Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (elemzés)
A beszédmód E/1. személyű. A lírai én hangja annyira őszinte, mintha egy barátjának írná. Nincs benne cinizmus – pedig úgy indul –, nincs benne önirónia, humor. Hangneme változatos; az elején közvetlen, csevegő, később a látomás ódai, fennkölt.
Hangulatilag is széles skálán mozog: izgatottság, közöny, lekicsinylés, ámulás stb. váltják egymást.
Témája egy káprázatos látomás, amely ráébreszti a költőt az élet szépségére és értelmére. A számvetés, az összegzés igénye is megszólal. A Hajnali részegség vallomásszerű, vallomásos költemény, amire a személyes hang is utal.
Kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ellentét, ismétlés, szóhalmozás, költői kérdés, alliteráció, figura etymologica.
A vers fő motívumai ellentétekben ragadhatók meg: hétköznap-ünnep, szürkeség-színesség, (be)zártság-nyitottság, képtelen lét-értelmes lét, valóság-fikció, felnőttkor-gyermekkor.
Közlésmód tekintetében nagy a változatosság: leírások, látomás, gyónás (önkibeszélés), megszólítás is van a versben. A lírai gesztus visszatekintő.
A Hajnali részegség külső formája, szövegképe tükrözi a vers tartalmát, igazodik a gondolatok, érzelmek nyugtalan vibrálásához. A versépítés rapszodikus: a mű egyenetlen szakaszolású, a sorok száma változó, szeszélyes, hosszuk 3 és11 szótag között változik.
Gyakoriak a soráthajlások (enjambement), így a mondathatárok elmosódnak. A változatos rímek (páros-, kereszt-, ölelkező-és bokorrímek) rendszertelenül váltják egymást.
Az egyenetlenségek célja a tudatműködés versbeli leképezése is lehet: a költő azt a látszatot akarja kelteni, hogy a vers megírásának pillanatában születnek meg benne a leírt gondolatok. Ez lehet az oka annak is, hogy a gondolatmenet folyamatossága meg-megszakad (mozaikosság).
A felsorolt szabálytalanságok, egyenetlenségek, sokszínűségek miatt a Hajnali részegség nagyon közel áll a rapszódia műfajához, sok mindenben megfelel a rapszódia műfaji jellemzőinek.
Rendkívül összetett műről van szó. A gondolati jellegre a terjedelem is utal: a vers azért ilyen hosszú, mert a nagy terjedelem lehetővé teszi a téma összetettebb kifejtését.
A Hajnali részegség változatos ritmusú vers: a szabályos jambikus alapritmust minduntalan másfajta lüktetés zavarja meg, így a ritmus izgatottságot sugall.
A cím minőségjelzős szószerkezet, a költőben támadt életérzésre utal.
A vers gondolati íve a szemlélődéstől a látomásosság és meditáció felé halad.
A vers tere függőlegesen tagolt és ellentétekben ragadható meg: föld-ég, külső látvány-belső látomás.
A vers ideje kétféleképpen is megnyilvánul:
- az egyik a földi mértékkel mérhető, csörgőóra által jelzett idő (ez az emberi életnek keretet ad, de be is határolja)
- a másik a kozmikus idő, amely a végtelen dimenziójában létezik
A versbeli meditáció ideje az éjszaka, időtartama: sötétségtől virradatig, hajnalig.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Messze a legobb elemzés, amit olvastam. Jól szerkesztett, átfogó, világos, részletes, de lényegretörő.
Csodálatos, nagyszerű elemzés, méltó Kosztolányi gyönyörű verséhez.
Élmény volt elolvasni!