Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés)
Motívumok, szimbólumok
1. kulcs
A kulcs a nehezen kiismerhető hatalom jelképe, kettős funkciója van: egyrészt kizár, kirekeszt a hatalomból, másrészt beereszt, beavat abba. A cselekmény szintjén persze csak egy szegényes háztartás kamrakulcsa.
(A kamra a háziasszony birodalma volt, amelyet féltett, mert ott tároltak minden eleséget. Ezért kellett kulcsra zárni, a gyerekek elől is, és ahol volt cseléd, ott a cseléd elől is. Ha a kulcs az apánál marad, akkor az anya nem jut be a kamrába, és nem tud ebédet főzni, nem tudja a munkából hazatérő férjét meleg étellel várni, ezért kellett Pistának mindenképpen elmennie a hivatalba. A kulcs annyira fontos volt, hogy miatta meg kellett szegni azt a szabályt, hogy a gyerek nem mehet be az apja munkahelyére.)
A kulcs megjelenik:
- a novella címében
- az első párbeszédben apa és fia között (amikor az apa megkeresi és odaadja Pistának akulcsot)
- a gyerek kezében van, amikor hazafelé megy
A kulcs nemcsak a kamrakulcsot jelenti, hanem jelképesen a felnőttek világához való kulcsot is. A mű végére tárgyként elveszti a funkcióját, már nem fontos, a narrátor is csak mellékesen említi. Nem a kamraajtó kinyitása miatt lényeges, hanem a metaforikus jelentése miatt.
A kulcs szerepe a műben (metaforikusan):
- hozzásegít addig elérhetetlen tudás megszerzéséhez
- hozzásegít a felnőtt világ megismeréséhez, s ezáltal a felnőtté váláshoz
- hozzásegít az apa életének, jellemének megértéséhez
Apja helyzetén és viselkedésén keresztül Pista betekintést nyer a felnőtt életbe, „megkapja hozzá a kulcsot”. Ez a beavatódás a novella fő motívuma, s ezért lett a beavatódás jelképe, a kulcs a mű címe is.
2. hivatal
A hivatal maga a felnőtt világ jelképe. Franz Kafkánál is megjelenik az a téma, hogy a hivatal mint a bürokrácia gépezete elidegenítő hatással van az emberre (számmá, adattá fokozza le), ezért az egyszerű emberek bizonyos félelemmel, idegenkedéssel tekintenek rá.
A szomorú az, hogy Pisti apja pont a rideg hivatalban tesz a fia felé természetes, meleg emberi gesztusokat, amiket otthon kéne, ráadásul csak a főnök kedvéért, holott mindig így kéne viselkednie.
A hivatal nem olyan, amilyennek Pista elképzelte. A valóságban hatalmas, zord épület, és zegzugos is, labirintusszerű, átláthatatlan, könnyű eltévedni benne. Pista úgy bolyong benne, mint egy labirintusban, bolyongása Odüsszeusz bolyongását idézi fel.
Ráadásul még börtönszerűnek is érzékeli a hivatalt („hátul a farács mögött hivatalnokok görnyedeztek, bezárva, mint a rabok”). Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a felnőtt élet börtön (teli van kötöttségekkel, kötelességekkel, kényszerrel).
3. Ellentétek: gyerek-felnőtt, szabadság-szolgaság, kint-bent, fény-homály. Ezek az ellentétpárok összefüggő rendszerré állnak össze, s kihangsúlyozzák az alá-fölérendeltségi viszonyt, az egyenlőtlenséget.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>