Versforma: minden strófa 8 soros. A sztoicizmusba hajló közönyt sugalló tartalom játékosan könnyed versformában szólal meg.

Strófaszerkezet: a Himfy-strófa rövidebb, nyolcsoros változata.

A Vanitatum vanitas verselése szimultán, bimetrikus. Egyszerre ütemhangsúlyos verselésű, kétütemű nyolcas, illetve hetes sorokból álló és időmértékes, trochaikus lejtésű. A strófák 8 és 7 szótagosak (8-7-8-7-8-8-7-7).

Gyakori rímek: archaizáló ragrímek (világon – hitványságon), képzőrímek (oktalanság – tudatlanság), laza asszonáncok (farag – darab). Rímképlet: ababccdd (keresztrímek és páros rímek).

Ritmusképlet: 4/4a 4/3b 4/4a 4/3b 4/4c 4/4c 4/3d 4/3d.

A vers fogadtatása, utóélete: A vers megszületését az irodalomkritikusok részéről hosszú, zavart csend követte…

Később Arany János „kedélyflastrom”-nak nevezte (lelki gyógyírnak). 1859-ben írta: „A napokban igen jó kedélyflastromra találtam bukkanni, s ez Kölcsey Vanitatum vanitasa (…) betű szerint hiszem, vallom és követem, kivált utolsó versszakát (…) S azon vagyok, hogy minél inkább egy érzéketlen tuskóvá lehessek, mert nem érezni – olyan boldogság!”