Katona József: Bánk bán (elemzés)
A Bánk bán jellemeinek rendszere
Arany János megállapítása nyomán 3 csoportra szokás osztani a szereplőket:
- Bánk köre (Melinda, Mikhál, Simon, Tiborc, Petur)
- A királyné köre (Ottó, Bíberách, Izidóra)
- A király köre (Myska, Solom)
A legárnyaltabb jellem mind közül a címszereplő.
Bánk bán jelleme: indulatos, szenvedélyes, gyanakvó. 3 fő szerepe van: nádor, magyar, férj.
Nádorként a király után az első ember az országban, ő a felelős az országért Endre távollétében. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson. Neki kell jelképeznie az ország egységét.
Magyarként együtt érez a szenvedő parasztsággal, a néppel. Országjárása során látta sanyarú sorsukat, és Tiborc is beszélt neki a parasztság megnyomorításáról nagymonológjában. A merániak hatalmaskodása és érzéketlensége bizonytalanságot és feszültséget okoz. Petur a nemesség sérelmeit, elnyomatását panaszolja el neki: a magyar nemességet kiszorították a hatalomból a merániak. Magyarként Bánk a békétlenekhez húzna nyilván.
Férjként a legszemélyesebb és számára legfontosabb szerepében sérti meg Bánkot Ottó galádsága. Ez is a merániak elleni fellépésre készteti.
Háromféle szerepe között nagyon ingatag az egyensúly, ezért hezitál és késlekedik annyit. Lélektanilag hiteles, hogy a gyilkosság látszólag indokolatlanul történik meg. Gertrudis és Bánk vitája felborítja a szerepek egyensúlyát.
Bánk világnézete ellentmondásos: egyszerre feudális főúr, aki kényes a jogaira, de felvilágosult emberbaráti érzései is vannak. Rajongva szereti a feleségét, de meg is átkozza, amiért gyanúba keveredett és ezzel az ő becsületét is bemocskolta.
Gertrudis jelleme: gátlástalan és hataloméhes, ő a dráma negatív főszereplője. Ő a dinasztia érdekeit nézi. Neki is 3 fő szerepe van: királyné, meráni és asszony.
Királynéként fegyelmezettnek kell lennie és önmérsékletet kell mutatnia, ezért utasítja el Ottó tervét.
Merániként neki Meránia a legfontosabb, hiába lett magyar királyné. A haza és a nemzet áll a nemzeti dráma értékrendjének csúcsán, így a merániak a meráni érdeket igyekeznek érvényesíteni a magyarral szemben. Érthető, hogy Gertrudis a saját hazájabeliekhez húz, őket támogatja. Amikor Bánk sértő megjegyzést tesz Merániára, akkor ránt tőrt a királyné.
Nőként, asszonyként ill. rokonként Ottó mellett kell állnia.
Petur: történelmi alak, egyes források szerint ő volt a királyné gyilkosa. Királypárti, Endre híve, csak Gerturdist gyűlöli. Ő a békétlenek vezére, ő hívja vissza Bánkot. Ő a tipikus rebellis, de az események őt igazolják. Utolsó szavaival megátkozza az „alattomos gyilkos”-t, mivel Bánk egyéni indíttatásból, személyes okból cselekedett, nem kapta meg a közösségi felhatalmazást.
Tiborc: fiktív szereplő, telkes paraszt, akinek van mit veszítenie a merániak uralma miatt. Már Bánk apját is szolgálta, ő mentette meg az életüket (ezért van sebhely a homlokán). Öntudatos, elutasítja Bánk adományát, hiszen pénzzel mindenkin úgysem tud segíteni.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Örök hála ezért a részletes elemzésért!
Érettségire készüléshez nagyon nagy segítséget adott .Köszönöm szépen a mü részletes elemzését
Illyés Gyula nem igazíthatta át 1876-ban.
Elírás, köszönöm, hogy szóltál.