A Bánk bán szerkezete és konfliktusrendszere

A cselekmény több szálon fut.  Klasszikus felépítésű dráma (expozíciő+5 felvonás), ugyanakkor a konfliktusrendszere, dramaturgiai sajátosságai nem mindenben felelnek meg a klasszikus sémának.

A cselekmény ideje: II. Endre (II. András) király uralkodása, aki 1205-1235 uralkodott. A királyné meggyilkolásának időpontja: 1213. szeptember 27-28.

Helyszínek: királyi palota (Esztergom volt a székesfőváros), az összeesküvők gyűlésének helyszíne (Petur háza)

Van tehát egy társadalmi konfliktus, amelynek két szintje van:

• az idegen érdekek elleni magyar összeesküvés (a magyarság szabadságvágya szemben áll a meráni hatalmi érdekekkel, de a hazafiság különféle változatait is látjuk)
• a nyomorban élő nép és az uralkodó réteg közti szembenállás

És van egy magánéleti konfliktus: a szerelmi szál. A gyilkosság maga pedig jelen esetben olyan tett, amelyben a politika az etika törvényeivel áll szemben.

A társadalmi és a magánéleti konfliktusnak is Bánk áll a középpontjában, akiben kezdettől fogva a szerelemféltés és az államférfi kötelessége viaskodik. Úgy kerül bele a konfliktusokba, hogy nem ő kezdeményezi őket, hanem csak belecsöppen. Ő tehát nem a konfliktus forrása, hanem a célpont. Végül kénytelen cselekedni, ugyanis a társadalmi és a magánéleti konfliktus összekapcsolódik (ezt jelképezi, hogy a békétlenek jelszónak választják Melinda nevét).

A mű végén ezek a konfliktusok kiegészülnek a király belső konfliktusával, aki a gyász és vezetői kötelessége közt vívódik. A hagyományos drámában II. Endre lenne a mindent megoldó igazságtevő, Katonánál azonban ő is egy tragikus figura, teli belső vívódással.

A Bánk bán értékrendje

Egy nemzeti dráma értékrendjének csúcsán a nemzethez tartozás áll. A konfliktus a nemzeti érdek megsértéséből fakad.

Nem idegengyűlöletről van szó, hiszen pl. a bojóthiak befogadásra találtak az országban (ez a Szent István-féle befogadó nemzet koncepcióját erősíti). A merániak az erőszakosságuk, mohóságuk miatt lettek gyűlölet tárgyai, azért, mert sértik a magyarok erkölcsi és egzisztenciális érdekeit.

Az értékrend másik összetevője a család, mely a nemzet legkisebb egysége, és amely sérthetetlen, hiszen az adott személy becsülete függ tőle. Ottó ezt sérti meg Melinda elcsábításával.

A mű értékrendjében legfontosabb a becsület, de Bánk az egyetlen, aki kötelességét mások becsületének csorbulása nélkül próbálja teljesíteni. Nem akar elfogult lenni sem hazafiként, sem férjként, sem apaként, hanem az Istentől származó lelkiismereti törvényt akarja érvényre juttatni.

Végül mégis ő lesz az, aki megsérti az isteni világrendet, ezért kell bűnhődnie. A becsület elvesztése a legnagyobb csapás a számára, rendkívül kényes a jó hírére. Dühét az váltja ki, hogy becsületében tiporják meg. Függetlenül attól, hogy mi történt Melinda és Ottó között pontosan, Melinda asszonyi jó híre mindenképp beszennyeződött, és ez Bánk becsületét is bemocskolja.

A műben nagy szerepe van az információhiánynak: Bánk sok mindent nem ért vagy félreért (nem érti, hogy miért épp a felesége neve a jelszó, és félreérti Melinda és Gertrúd viselkedését is). A többi szereplő Bánk elhallásait kihasználja.

A főhőst egy csomó véletlen esemény mellett az készteti cselekvésre, hogy a békétleneknek alapjában igazuk van, ezt saját országjáró tapasztalataiból tudja, és Tiborc panasza is lökést ad neki. Melinda elcsábítása pedig a magánéleti indok.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!