Találkozás egy fiatalemberrel: az 1913-ban az Athenaeumnál megjelent novelláskötet címadó darabja.

Keletkezése: amikor a mű keletkezett, Karinthy éppen a legjobb életszakaszban volt: beérkezett, országosan ismert író lett, sínen volt szakmailag is és magánéletében is. Sikert aratott íróként is és férfiként is (könyvei meghódították az olvasókat, ő maga pedig meghódította szíve választottját, akivel boldog kapcsolatban élt). Mégis fájdalmasan kritikus hangon ír saját jelenlegi helyzetéről, írói pályájának alakulásáról.

Minden oka meglett volna az elégedettségre, csakhogy fiatalkori terveihez, álmaihoz képest mindezt kevésnek, csaknem értéktelennek látta. Hiszen volt idő, amikor ő még ennél is többet vágyott elérni.

Helye az író pályáján: a Találkozás egy fiatalemberrel c. műnek kitüntetett helye van Karinthy életművében. Korai novella, mégis – a szerző más, korai novelláitól eltérően – érett alkotás. Ez azért figyelemre méltó, mert kezdő novellistaként írta Karinthy, aki ekkortájt még kifejezetten gyönge novellákat tudott csak produkálni (paródiái révén már híres író volt, de novellistaként még pályakezdő). A Találkozás egy fiatalemberrel a nagy kivétel.

Karinthy pályáján ekkor jött az a pont, amikor úgy kezdett tekinteni a kamaszkorra, mint olyan időszakra, amikor az ember még töretlenül hisz a jövőben, nem gyötrik kételyek a hivatásával, teljesítményével kapcsolatban, nincs az életével kapcsolatos kudarcérzete. Egyszóval eszményi életszakasznak kezdte látni.

Ez már tetten érhető a néhány évvel későbbi Tanár úr kérem c. kötetben is, amely a serdülőkor világát a felnőtt világnál sokkal értékesebbnek mutatja be. A gyermeki nézőpont ugyanis más, mint a felnőtté: a gyerek tisztán, őszintén látja a világot és lelkesen szövöget nagy terveket, amire a sokat csalódott felnőtt már nem képes. Karinthy mindvégig megőrizte gyermeki énjét.

Műfaj: novella

Típus: klasszikus novella (egy krízishelyzetet mutat be)

Előzmények, források: műfaji előzmény a felvilágosodás kori fejlődésregény, azzal a különbséggel, hogy míg a fejlődésregényben a fiatal hős szellemi és lelki fejlődése, amelyen a felnőtté válás során átmegy, pozitív folyamatként van bemutatva, Karinthy szembeállítja a felnőtt-létet a gyermek-léttel, és az utóbbit tekinti értékesebb állapotnak.

A fejlődésregényben a csalódások és tévelygések a jellem, a személyiség érését eredményezik és egy jobb személyiség kialakulásához vezetnek, vagyis a felnőttség számít teljes és harmonikus állapotnak az éretlen gyermekkel szemben. A 20. század ezzel szakítva a gyermeki létet tekintette teljesnek és harmonikusnak, mellyel szemben a hamis értékrendet követő felnőtt-lét hiányos és üres.

A felnőtt élet kiüresedését, elértéktelenedését az eredményezi, hogy az anyagi javak megszerzése, a társadalmi beérkezettség megfosztja az embert a gyermeki ártatlanságtól. (Ez a téma nemcsak Karinthyt foglalkoztatta, megjelenik pl. Kosztolányi Boldog, szomorú dal c. versében is.)

Téma: a kor emberének képzeletét fogva tartó Doppelgänger, azaz hasonmás alakja, azzal a különbséggel, hogy az elbeszélő nyolc évvel ezelőtti önmagával találkozik.

Az alakmás-történet lényegében a megkettőzött tudat tárgyilagos leírását adja, de mögötte ott lappang a fantasztikum is (egy váratlan látomást ír le, amely ellentmond minden tapasztalatnak).

Hasonló művek, intertextuális kapcsolat: ugyanez a motívum tűnik fel Kosztolányi Lidérc című novellájában is, sőt, az Esti Kornél szervezőelve is ez, de megjelenik – módosult formában – Babits A gólyakalifa című regényében is. Karinthynál pedig később az Én és énke című művében.

Filozófiai és egyéb hatások: a századelő modern tudományának (pszichológia, szociológia) eredményei és a modern polgári filozófia hatottak a szerzőre. Központi téma volt Karinthynál az ember kettőssége (racionális – irracionális, tudatos – tudattalan én).

A mű történetvezetésén kimutatható a freudi pszichoanalízis hatása (mivel utal arra, hogy az elfojtott gyermekkori vágyak hatást gyakorolnak a későbbi viselkedésre). Karinthy mély lélektanisággal ábrázolja az önmagunkkal való keserédes szembenézést.

Korstílus: klasszikus modernség

Hangnem: ironikus, szatirikus, és mellette tudományos ízű, pszichologizáló gondolatok jelennek meg (a kettéhasadt lélek ábrázolása)

Cím: témajelölő, ugyanakkor korlátozó értelmű is, hiszen a fő jelentéselemet homályban hagyja.

Idő: a műben meg van adva a találkozás időpontja: este hat óra felé. Vagyis alkonyatkor kerül sor rá, amikor már kissé elmosódnak a körvonalak.

Időtartam: a novella szinte valós időben olvasható (annyi idő alatt zajlik le a cselekmény, amennyi idő alatt elolvassuk).

Helyszín: a találkozás előtt a nagypolgári házaspár az Andrássy úton sétál, a találkozás a Duna-parton játszódik le.

Szerkezet: a Találkozás egy fiatalemberrel a klasszikus novella-hagyományokat követi. Feszült történéssor és csattanóra épülő szerkezet jellemzi.

A kezdet szinte idilli (pozitív hangulatú, a kellemesség érzetét kelti), aztán hirtelen minden más megvilágításba kerül. Bevezetőjében az elbeszélő először önmagát jellemzi körülményeinek és társaságának leírásával (szivar, szép feleség), majd a fiatalember megpillantása és követése vezet át a voltaképpeni tárgyhoz, az alteregóval való beszélgetéshez.

A két vitázó viszonya átalakul a beszélgetés alatt. Az idősebb, először önmagában dialogizálva felsőbbrendűségét hangoztatja („Végre, idősebb vagyok nálad… és én azóta sokat láttam… és sokat tapasztaltam… te gyerek vagy… mit tudod te…”), a tényleges kommunikáció során azonban fokozatosan a fiatalabb éné lesz a domináns, számonkérő pozíció.

Ő irányítja a beszélgetést, ő az, aki kérdőre von, számon kér, szemrehányást tesz, míg az elbeszélő megszeppenve védekezik és mentegetőzik. Jellemző, hogy mindketten kerülik a szemkontaktust, de míg az idősebb nem mer, addig a fiatal nem akar a másik szemébe nézni.

A beszélgetés lezárulása és a fiatalember távozása után következik a befejezés. Ekkor az elbeszélő már távolságtartással szemléli témáját.

A cím újbóli megjelenése körkörössé teszi a novellát, visszavezet bennünket a kezdethez, de már megváltozott tudattal.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!