A Kalevala egy gyűjtemény, amely a finnek történelem (írásbeliség) előtti korából való és a finn nép szájról szájra hagyományozódó epikus énekeit (runók), lakodalmas dalait és varázsmondásait tartalmazza.

Ezeket az ősi szövegeket a XIX. században szerkesztették egységbe (tehát egy újraalkotott szövegről van szó). A Kalevala anyagát Elias Lönnrot vidéki orvos szerkesztette össze azokból a népköltészeti anyagokból, melyeket 1831 és 1844 között gyűjtött. Ez idő alatt több gyűjtőúton is járt, ahol lejegyezte a finn karjalai runókat és népi énekeket.

Művében csak a sorok harmada egyezik meg teljesen az eredeti, lejegyzett runók soraival. Több esetben a gyűjtött változatokból hozott létre új szövegegységeket, és esetenként betoldásokkal is élt. Ezért tekintjük a Kalevalát újraalkotott szövegnek. Ennek ellenére a kutatók egyetértenek abban, hogy a Kalevela világa a világirodalom nagy mítoszai közül való.

Így alkotta meg Lönnrot a finn nép nemzeti eposzát, a finnek őstörténetét. Felhasznált meséket, népdalokat, eposztöredékeket, a szóbeli költészet darabjait. 1828-ban jelentette meg addigi néprajzi gyűjteményét Kalevala címmel.

Későbbi, kelet-karjalai gyűjtőútján hatalmas anyagot, kiváló énekmondókat talált, s az 1835-ben napvilágot látott Vansa-Kalevala (Régi Kalevala) már 32 énekből állt. Újabb kutatása tovább bővítette az énekek sorát, s Lönnrot 1849-ben megjelentette az Uusi-Kalevalát (teljes ún. Új Kalevala), mely 50 énekből állt.

Műfaj: eposz. Terjedelme: 22795 sor.

Témája: a finnek őstörténete, ősi társadalma, szokásai, erkölcse és ezek változása.

Központi eszme: a jó és a rossz, a világosság és a sötétség küzdelme. Ebből a küzdelemből azonban csak a jók kerülhetnek ki győztesen.

Hitvilága: egyszerre vannak jelen a többistenhit (politeizmus) elemei, pl. több istent szerepeltet, és a korának keresztény világából is találhatunk jellemzőket, pl. Ilmatár szűzen szül.

Címe: a cím a Kaleva-nemzetség lakhelyét nevezi meg. Ez nehezen behatárolható terület (valószínűleg a finnek valamikori déli szállásterületeit jelölhette).

Szerkezet: 50 énekből áll. Az énekek nem oszlanak versszakokra.

A világ teremtésének történetével indul. A három főhős történetét foglalja magában.

Az eposz jelentős része a két nép, a déliek (Kaleva) és az északiak (Pohjola) háborúit meséli el, valamint hőseinek viadalait, összecsapását ellenfeleikkel.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!