Hangnem: ironikus, szatirikus. Tele van iróniába bújtatott abszurd ötletekkel, fantasztikummal.

Más a hangnem a négy szerkezeti egységben.

• Lilliput: Gulliver kezdetben derűs mosollyal, iróniával szemléli a lilliputi eseményeket. A tárgyilagos, olykor kedélyes beszámoló szinte észrevétlenül fordul át szatírába.
• Brobdingnag: maró gúnnyal megírt paródia.
• Laputa: kesernyés humor, ironikus mosolyba bújtatott fölény, egyre komorabb, egyre pesszimistább hangvétel.
• Nyihahák földje: itt már nyoma sincs kedélyességnek és derűnek, keserű és kiábrándult hangvétel.

 

Értelmezés: az alapgondolat az, hogy minden rész példáz valamit Swift korából, s ezáltal parodizálja, kigúnyolja az adott dolgot. Az 1-2. rész az ember társadalmi életét teszi nevetségessé, a 3-4. rész az ember szellemi és erkölcsi értékeit kérdőjelezi meg.

Társadalomkritika:

• Lilliput: a törpék országa az angol politikai életet, a kétpártrendszert példázza. A kétpárti (tory-whig) angol alkotmányos monarchia szatírája, háttérben a tengeri hegemóniáért versengő nagyhatalmi politikával (Anglia = Lilliput, Franciaország = Blefuscu). A szerző a nagypolitikát kicsinyítve mutatja be, így láthatóvá válik a közéleti marakodások kicsinyessége.
• Brobdingnag: Anglia alkotmányának szembesítése a józan észre és az erkölcsre alapozó brobdingnagi politika alapelveivel. Itt bontakozik ki igazán az angol társadalmi viszonyok paródiája. A felvilágosult abszolutizmus önkénye mutatkozik meg. Minden emberi jelenség felnagyításával elénk tárul az élet durvasága, otrombasága.

Az 1-2. rész az angol társadalmi viszonyok karikatúrája. A swifti szatíra eszköze itt a relativitás: az emberi szokások, erkölcsök, intézmények stb. viszonylagosak, minden csak nézőpont kérdése. Ugyanazok az értékek, mértékek más szemszögből figyelve más tartalmakat hordoznak.

Nemcsak az emberi kicsinyesség és durvaság mutatkozik meg, hanem az igazság relativitása is. Az, hogy a megszokott, elfogadott dolgok mily nevetségesek, ha kicsinyítve, és a legszebb dolgok is mily undorítóak, ha felnagyítva látjuk őket.

• Laputa: itt Swift a technokratikus gondolkodást és a humanista meggyőződést állítja szembe egymással. Ebben a világban az ember és a józan értelem elszakadt egymástól. Laputa a tökéletesen megtervezett társadalom torzképe. Az emberi kapcsolatok ellehetetlenülnek, az emberek nem figyelnek egymásra, a beszéd egyszerűsítését, sőt kiiktatását tervezik.

A lagadói akadémia, az öncélúvá váló tudomány bemutatásával Swift az emberi tudományt parodizálja, a tudománynak az emberi élet átalakításában való jelentőségét kérdőjelezi meg (ez „az Ész szatírája az Ész századában” – írta Babits).

Glubbdubdrib: az emberiség történelmét mint hanyatlástörténetet mutatja be.

• Nyihahák országa: itt teljesedik ki a swifti szatíra. Gulliver az értelmes lovak országába kerül, s találkozik az undorító jehukkal. (A jehuk veszedelmesen hasonlítanak az emberekhez.)

A nyihahák észelvű és igazságos világához mérve mindennél élesebben tárul fel az ember erkölcsi romlottsága, kártékonysága.

A 3-4. részben a mű mondanivalója egyetemes filozófiai szintre emelkedik. Swift a lehetséges veszélyekre figyelmeztet. Az értelem és az érzelem egyensúlyát tartja kívánatosnak, valóban emberinek, mert az ember nem értelem nélküli ösztönlény, de nem is puszta észlény.

Az emberi jellem kritikája:

Az egyes fantasztikus szigetországok valójában az emberi jellem különböző vonatkozásai.

• Lilliput általános emberi jellemzői: politikai karrier vágya, uralkodói gőg, hatalomvágy, nagyhatalmi tudat, türelmetlenség stb.
• Brobdingnag általános emberi jellemzői: ésszerűség, a béke természetes állapota, egyértelmű jogalkotás, világos és dísztelen művészeti stílus.

Ehhez képest Gulliver hazája, Anglia (az emberi világ) a megvesztegethetőség, az erőszak, az igazságtalanság, a becstelenség hazája. Erről tanúskodnak az olyan dolgok, mint a pénzért kapható képviselőség, a háborúk és a polgárháborúk, a pártos törvénykezés, az intrikák, a nyomor, a kivégzések, a tömeggyilkosságok, a puccsok.

• Laputa általános emberi jellemzői: öncélú, haszontalan kutatás és elmélkedés, élősdi magatartás. Ennek következtében Balnibarbiban pusztít a nyomor, a szervezetlenség, az elhanyagoltság.

A mágusok szigetén megidézett Nagy Sándor, Julius Caesar részeges, gyáva, kicsinyes, áruló történelmi hősök. Hamis történetírás.

Luggnag általános emberi jellemzői: gyűlölet, irigység, fukarság, kapzsiság.

• Nyihahák általános emberi jellemzői: érzelemmentesség, józan ész, logika, rend, kölcsönös megbecsülés és megértés, igazmondás, őszinteség, de kizárólag a „lótársadalmon” belül. Van hierarchia (a pej kevésbé értelmes, mint a fekete, ezért szolgasorban marad).

Ehhez képest az emberi világ jellemzői: törvénytelenség, kuruzslás, korrupció, talpnyalás, harácsolás, zsarolás, bujaság.

Írói eszközök: 1. hitelesítés. A szerző a valószerűség látszatát igyekszik felkelteni, ennek eszközei:

• pontos, az órákat is feltüntető dátumokat közöl.
• maga a főszereplő meséli el az eseményeket (úgy mondja el mint olyan dolgokat, amelyek vele valóban megtörténtek).

Képtelen kalandjainak elbeszélésekor Gulliver maga is többször kijelenti, hogy az általa elmondottak megfelelnek a valóságnak.

Ezt a kijelentést metaforikusan is fel lehet fogni, azaz a képtelen kalandok azért igazak, mert általuk a szerző az olvasót saját kora és általában az ember erkölcsi állapotával szembesíti.

2. fantasztikum. A cselekményben megjelenő fantasztikum köznapi nyelven van előadva. A köznapi nyelv és a fantasztikum vegyítése azt eredményezi, hogy az olvasó folyamatosan rákényszerül arra, hogy a nyelvi kifejezésmódot és a prózavilágot összeegyeztesse egymással.

Az író célja az, hogy az olvasó végeredményben a fantasztikumot a való világra vonatkoztassa. Mert így nem az elbeszélőnek kell az embert és a társadalmat elítélő kritikát megfogalmaznia, hanem maga az olvasó fogja megalkotni a bírálatot a mű befogadása során.

A fantasztikum másik előnye, hogy kellő rálátást és távolságtartást tesz lehetővé, ezáltal biztosítja az elfogultságtól mentes véleményalkotást.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!