Janus Pannonius: Gryllushoz (elemzés)
Janus Pannonius Gryllushoz című verse a költő fiatalkori alkotásai közé tartozik, első pályaszakaszának termése. A fiatal Janus 1447-től 1458-ig Itáliában tanult, Ferrara, Padova és Medena városában. Gúnyolódó, ironikus alkat volt, aki mindenkivel csipkelődött. Egyházjogot tanult, mert egyházi pályára készült, de még a pápát is meg merte csipkedni.
A költő az itáliai iskolai évek során már korán megtanulta a verselést a klasszikus költők versein keresztül. Tizenévesen rendkívül ügyes formai készséggel, rengeteg szellemességgel rendelkezett, s ezt epigrammáiban jelenítette meg. Művei elsősorban tréfás, játékos, erotikus, olykor élesen gúnyos, sőt durva hangnemben íródtak.
Ezen utóbbiak közé tartozik a Gryllushoz című epigrammája is, amely az egyik „költőtársához” szól. Az ilyen hangvételű és jellegű versei miatt Janus többször komoly összetűzésbe, sőt, verekedésbe is keveredett.
Gryllushoz
Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevekedtem
Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én.
Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban,
Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka.
(Végh György fordítása)
A vers műfaja epigramma, hangneme durva, élesen gúnyos. Korai költészetében Janus gyakran írt szatirikus epigrammát, mivel a tanulótársakkal való civakodások, pengeváltások erre késztették. Iskolatársai tudták, hogy Magyarországról jött, ahol az itáliai műveltségnek abban az időben még nyoma sem volt, ezért sokan a műveletlen, barbár földről érkezett embert látták benne.
A fiatal költő csipkelődő, szatirikus epigrammákban vágott vissza azoknak, akik származási helyét a szemére vetették. A Gryllushoz témája is egy ilyen visszavágás: Janus válaszol Gryllus rágalmazására, mely Janus származásáról szól.
A Gryllushoz latin nyelven íródott, stílusa: reneszánsz.
Kifejezőeszközök: ismétlés, jelző
A versszervező erő az ellentét: medve <–> szuka (a beszélő és a megszólított anyjának metaforája)
A cím a megszólított neve. Gryllus az egyik élcelődő iskolatársa volt Janusnak, aki több epigrammát is írt hozzá egy-egy sértésére reagálva.
A négysoros költemény két versmondatból áll, így 2 szerkezeti egységre bontható fel.
Az 1. egység (1-2. sor) az előkészítés. Gryllus megrágalmazta Janust, hogy medvetejen nevelkedett fel, mert költészetének vad stílusa erről árulkodik.
Az, hogy medvetejen növekedett, a barbárságot, durvaságot, műveletlenséget jelképezi. Janus Itáliában hatalmas műveltségre tett szert, így nem lehetett műveletlenséggel vádolni, viszont származását felemlegetve könnyű volt megsérteni.
A latin eredetiben még nyilvánvalóbb, hogy Gryllus magyar volta miatt támadta Janust, mivel szó szerinti fordításban azt mondta rá, hogy „pannon medve” nevelte.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Hozzászólások
Janus Pannonius: Gryllushoz (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>