Ulysses: a cenzúra miatt Párizsban jelent meg először 1922-ben (érdekesség, hogy pont Joyce 40. születésnapján, 1922. febr. 2-án adták ki). Az eredeti angol kiadásban a mű 732 oldal terjedelmű, monumentális alkotás, 18 számozatlan epizódból álló regényfolyam. A könyv közepe táján elhelyezkedő 10. epizód maga is 18 részből áll, így mintegy kicsinyített mása a műnek.

Keletkezése: a szerző Triesztben kezdett hozzá a regényhez és az első világháború alatt végig dolgozott rajta. Eredetileg novellának készült a korabeli Dublin életéről, de az eredeti tervet és formát szétrobbantotta a világháború okozta válság.

Történelmi háttér: az első világháború időszaka nyomta rá a bélyegét – a világháborúban kifejeződő világkrízis egyedülálló dokumentuma a mű, amely a világháború évei alatt növekedett monumentális regényfolyammá.

Előzmények, minták, források: Homérosz Odüsszeia c. műve volt az ihletforrás. Joyce készülőben levő regényének eredetét a következőképpen magyarázta: „Az Odüsszeia a legszebb, legteljesebb téma. Nagyobb és emberibb a Hamletnél, a Don Quijoténál, az Isteni színjátéknál vagy a Faustnál.”

Mintaként tekintett rá a regény szerkezetét tekintve: „Homérosz mintája alapján rendeztem a cselekményt, és hűen követtem, a legapróbb részletekben is.”

A mű egésze ugyanakkor a görög ősminta paródiája is.

Műfaj: regény

Típus: tudatregény (ez a regénytípus a nevét fő elbeszéléstechnikai jellemzőjéről, a tudatáram-technikáról kapta)

Téma: a mű Dublin városának egy napját örökíti meg. A főszereplők, Stephen Dedalus és Leopold Bloom tudattartalmainak hullámzásait rögzíti az író.

Stílusirányzat: az Ulysses avantgárd mű, amely az expresszionizmus, a szürrealizmus és a konstruktivizmus stílusjegyeit hordozza. Schönberg zenéjére emlékeztet az a mód, ahogyan a mű a szürrealizmust és az expresszionizmust a konstruktivizmussal egyesíti.

Cím: Odüsszeusz nevére utal, amely latinul Ulixes, angolul Ulysses. A címadás oka az, hogy a mű az Odüsszeia parafrázisa, újraalkotása, újkori változata (minden epizód és szereplő kapcsolódik valamilyen módon a homéroszi történet egy részéhez vagy alakjához). Nemcsak a regény címe, hanem a szerkezete, a szereplői és a motívumai is utalnak az Odüsszeiára.

Idő: konkrét időmegjelölés van, 1904. június 16. (csütörtök)

Időtartam: egyetlen nap alatt játszódik, 1904. június 16-án reggel 8 órától másnap hajnal 2-ig.

Helyszín: Dublin

Cselekmény: a banalitásig menően összezsugorított történet, egyetlen hétköznap krónikája. Arról szól, ahogyan egy dublini átlagember és közvetlen környezete átéli ezt a napot. Ugyanakkor „korunk világhétköznapja” ez a nap (H. Broch).

Szerkezet: következetesen zárt, az antik eposzok szerkezetét követi. 18 epizódból áll, ezek 3 részre tagolódnak. Cselekménye párhuzamba állítható Homérosz Odüsszeia c. művével:

I. rész (megfeleltethető az Odüsszeia első négy énekének)

1-3. epizód: Stephen Dedalus apját keresi (a homéroszi párhuzam Télemakhosz története)

• 1. (Télemakhosz: a fiú, aki elmegy hazulról, megkeresni atyját)

Írország, Dublin, 1904. június 16. csütörtök. Kora reggel. – Stephen Dedalus két egyetemi társával kibérelt egy toronylakást a dublini öbölben. Együtt reggeliznek, de Stephen nem akar a másik kettővel egy fedél alatt maradni. (Bántja, hogy kioktatják, amiért megtagadta haldokló édesanyja kérését, és nem imádkozott annak betegágyánál). Hívja a tenger, egy belső sugallat hatására elindul, de még nem tudja, hová.

• 2. (Nesztór, a tapasztalt öreg, aki életbölcsességét szívesen megosztja másokkal)

Egy órával később. – Stephen egy magániskolában tanít történelmet gazdag családok öntelt csemetéinek, nem túl sikeresen. Óra után hívatja az igazgató, aki egy szívességet kér tőle (segítsen megjelentetni a száj-és körömfájásról szóló cikkét). Ezután a zsidókról és a világtörténelem menetéről, céljáról beszélgetnek, s Mr. Deasy a bölcs öregember fölényével, ünnepélyesen fejti ki a véleményét.

• 3. (Próteusz, aki jól ismeri a tengermélyt, s akitől megtudakolhatók az ott rejlő titkok)

Fél tizenegy. – Az iskolából Stephen a tengerpartra sétál. Egyedül van, nyugodt és szomorú. Leül a sziklákra a verőfényben, hallgatja a tenger zúgását és az életén töpreng, átadja magát gondolatainak. Saját tudata mélyére ás le, meg akarja ismerni önmagát, célját és eredetét, Egy próteuszi életről álmodik.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!