II. felvonás: a szín ugyanaz, az időpont másnap (karácsony napja). Két „mellékszál” kap nagyobb hangsúlyt: Nóra készülődése a jelmezbálra és Rank doktor szerelmi vallomása.

Nórát nem hagyja nyugodni Krogstad fenyegetése. Próbálja bebeszélni magának, hogy Krogstad csak blöfföl, de azért zaklatott állapotban készülődik a másnapi jelmezbálra, melyen Helmer tanácsára olasz halászlánynak fog öltözni és tarantellát fog táncolni.

Még egyszer megpróbálja rávenni a férjét, hogy ne küldje el Krogstadot az állásából, de hiába. Azzal érvel, hogy Krogstad közismert bajkeverő, aki visszataszító lapokba irkál, és ezzel sokat árthat Helmernek.

Kiderül azonban, hogy Helmer döntésében nemcsak magasztos erkölcsi elvek, hanem kicsinyes szempontok is közrejátszanak. Krogstad ifjúkori ismerőse, és kínos neki, hogy tegezi a bankban. Azonkívül már mindenki tudja, hogy el akarja bocsátani Krogstadot, és ha most a felesége kérésének engedve visszakozik, akkor ingatagnak fogják tartani.

Nóra szemére veti férjének a kicsinyességét, aki ettől dühbe gurul, és azon nyomban elküldi Krogstadnak a felmondólevelet. Utána azzal próbálja megnyugtatni Nórát, hogy bármit csinál Krogstad, ő bátran szembeszáll vele, vállalja a harcot. Ő nem fél Krogstadtól. Ebből a kérkedésből Nóra azt a következtetést vonja le, hogy férje a váltóhamisítást is magára fogja vállalni.

Ettől a gondolattól annyira megrémül, hogy egy hirtelen elhatározással Rank doktorhoz fordul segítségért. Szeretne kölcsönkérni tőle annyi pénzt, hogy egy összegben visszafizethesse maradék adósságát, mert így visszakapná az adóslevelet, amelyen a hamis aláírás van.

Rank azonban éppen ekkor közli Nórával, hogy halálos betegsége miatt (gerincsorvadás, amiről Nóra is, Helmer is tud) nincs már sok ideje hátra. Nóra azonban, aki a maga bajával van elfoglalva, szinte meg se hallja a rossz hírt. Azt remélte, hogy Rank jókedvű lesz, mert hiszen szívességet akar tőle kérni. Célja elérése érdekében évődve kedveskedik is vele, amit a doktor félreért.

Rank bevallja, hogy szerelmes Nórába, mindig is szerelmes volt belé. A vallomástól Nóra megdermed, hiszen így már semmit se kérhet a doktortól. Haragszik rá, de nem azért, mert titokban szereti (ezt talán eddig is sejtette), hanem azért, mert felfedte előtte ezt a titkot és ezzel kilépett a hű barát szerepéből. Egy hű baráttól Nóra kérhetett volna pénzt, egy titkos imádótól azonban nem kérhet.

Ezután ismét beállít Krogstad és megismétli zsarolását. Közli Nórával, hogy gyermekei érdekében újra megbecsült tagja akar lenni a társadalomnak, ezért azt akarja, hogy Helmer ne csak visszavegye, hanem magasabb pozícióba vegye vissza. Mindent megírt neki egy levélben Nórával való ügyletéről, és távozásakor a levelet be is dobja az előszobai levélszekrénybe, amelyhez csak Helmernek van kulcsa.

Nóra ettől teljesen kétségbeesik és mindent elmond Lindénének, akiről kiderül, hogy nagyon is közelről ismeri Krogstadot, aki régen, még házassága előtt udvarolt neki. Lindéné segíteni akar Nórának, ezért Krogstad után siet, hogy rábeszélje arra, hogy olvasatlanul kérje vissza Helmertől a levelét. Nóra feladata az, hogy addig elvonja férje figyelmét a levélszekrényben fekvő levélről.

Nóra megkéri Helmert, hogy a másnap esti jelmezbálig most már csak vele törődjön, mert nélküle nem tudja begyakorolni a táncot, amit elő kell adnia. El is kezdenek próbálni, Nóra féktelenül, vadul táncol.

Visszatér Lindéné, akitől megtudja, hogy Krogstad elutazott és csak másnapra várható. Lindéné hagyott neki üzenetet.

Nóra afféle csodaként tekint férje szerelemből fakadó önfeláldozására, és ez a csodavárás egyre erősebb a lelkében. Helmer áldozatvállalása, vagyis az, hogy magára fogja vállalni a hamisítás bűnét, ugyanakkor megakadályozandó szörnyűség is a szemében. Nem akarja elfogadni férjétől ezt az áldozatot, és hogy megakadályozza, az öngyilkosság gondolatát forgatja a fejében.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!