Szerkezet: a darab háromfelvonásos színmű, az ezekre érvényes klasszikus konvenciók irányítják az eseményeket.

I. felvonás: az alaphelyzet bemutatása. Megismerjük a drámai konfliktus összes szereplőjét, és azokat a mozgatórugókat, amelyek a cselekményt működtetni fogják.

Karácsony estére készül a család Torvald Helmer ügyvéd otthonában. Nóra, a fiatalasszony hazaérkezik a karácsonyi nagybevásárlásból a férjének és gyerekeinek vett ajándékokkal. A hordárnak bőkezűen ad borravalót, és saját magát is megjutalmazza egy kis édességgel (mandulás puszedlivel), amit annak ellenére vett magának, hogy férje megtiltotta neki az édességfogyasztást.

Bőkezűsége annak köszönhető, hogy férjét bankigazgatónak nevezték ki, így már nem kell annyira spórolniuk. A házastársak párbeszédéből érzékelhető, hogy egymás között szerepet játszanak. Helmer a komoly, felelősségteljes férj és családapa, Nóra a könnyelmű, költekező, gyermekien naiv feleség.

Látogatóba jön Nóra gyerekkori barátnője, az özvegy Lindéné, aki irodai munkát keres. Nóra megígéri neki, hogy férje pártfogásába ajánlja.

Lindéné elmeséli eddigi életének nehézségeit. Nóra életét túl könnyűnek és gondtalannak tartja („Gyerek vagy te, Nóra.”). Barátnője nehézségeiről hallva Nóra elmondja, hogy az ő élete sem olyan könnyű, mint amilyennek látszik. Igazolni akarja, hogy felnőtt nőhöz méltó erőfeszítésekre is képes, ezért elmeséli eddigi élete legnagyobb megpróbáltatását.

Házasságuk első évében férje súlyosan megbetegedett, az orvosok azt mondták, csak egy déli utazás mentheti meg az életét. Ugyanakkor neki magának nem lehetett elmondani, mennyire beteg. Mivel nem tudhatta meg saját állapotának súlyosságát, Helmer nem akart elutazni. Nem volt rá pénzük, arról pedig, hogy kölcsönkérjen, hallani sem akart.

Nórának egyedül kellett elérnie, hogy elutazhassanak, ezért titokban kölcsönt vett fel, és mindenkinek azt mondta, hogy édesapjától kapta a pénzt. Elutaztak egy évre Olaszországba, és Helmer meggyógyult.

Nóra büszke magára, hiszen sikerült megmentenie a férje életét, akinek azóta sem mondta el, hogy mit tett. Azóta is rendszeresen nagy áldozatot hoz, titokban kisebb munkákat vállal és saját pénzéből takarékoskodik, hiszen egymaga fizeti a jelentős összegű kölcsön törlesztőrészleteit.

Közben beállít Krogstad jogtanácsos, aki a Részvénybankban dolgozik, ahol Helmer igazgató lett. Azért jött, hogy új főnökével beszéljen. Rank doktor, a családi barát elmondja róla, hogy züllött, erkölcsileg beteg ember.

Krogstad távozása után Nóra bemutatja barátnőjét a férjének, és megkéri Helmert, hogy adjon állást a bankban Lindénének. Helmer megígéri, hogy felveszi az asszonyt.

Helmer, Rank és Lindéné távozása után Nóra bújócskát játszik a gyerekeivel, de váratlanul újra beállít Krogstad. Kiderül, hogy Nóra annak idején tőle kért kölcsön, de a férfi most nem az esedékes részletért jött. Segítséget akar kérni Nórától, mert Helmer el akarja bocsátani az állásából.

Nóra nem akar segíteni rajta, ezért Krogstad megzsarolja. Először azzal fenyegeti Nórát, hogy felfedi Helmer előtt a titkot, hogy Nóra nem az édesapjától, hanem tőle kért kölcsönt, de Nóra ettől nem ijed meg. Ekkor Krogstad erélyesebb lépésre szánja el magát.

Kiderül, hogy Nóra annak idején odahamisította az adóslevélre édesapja aláírását, mert nem kapta volna meg a kölcsönt, ha édesapja nem vállal felelősséget az adósságért mint kezes. Apját nem kérhette meg, hogy legyen a kezese, mert nagyon beteg volt, haldoklott, és nem akarta felzaklatni, ezért írta oda ő maga az apja nevét. Apja pár nappal később meghalt, így a csalásra nem derült fény.

Krogstad azonban tudja, hogy az aláírás nem hiteles, és azzal fenyegeti Nórát, hogy feljelenti, ha nem jár közbe a férjénél az érdekében. A zsarolás kibillenti a látszólag harmonikus drámai alaphelyzetet.

Nórát villámcsapásként éri a felismerés, hogy a törvény szerint bűntényt követett el. Bár azért hamisított, hogy megmentse a férjét, tette akkor is súlyos törvényszegésnek minősül. Krogstad felvilágosítja, hogy  emiatt elítélhetik és börtönbe kerülhet.

Nórának nincs bűntudata, mert jó szándékkal, nemes cél érdekében tette, amit tett. Ám Krogstad közli vele, hogy a bíróságon az indítékokat nem veszik figyelembe. Az asszonyt teljesen megdöbbenti az, hogy a törvények ezek szerint nem engedik meg egy nőnek, hogy megkímélje a nagybeteg apját és megmentse a férje életét. Eleinte nem is akarja elhinni, hogy ez lehetséges, de a lelki nyugalma elvész.

Megpróbálja hízelgéssel rávenni a férjét arra, hogy ne küldje el Krogstadot az állásából, de Helmer hajthatatlan. Döntését azzal indokolja, hogy Krogstad züllött, hazug ember, aki régebben még aláírást is hamisított, de nem ítélték el érte, mert ügyeskedéssel kibújt a felelősség alól. Helmer szerint az ilyenek hazugságban élnek, amivel erkölcsileg megfertőzik a környezetüket, még a családjukat, gyerekeiket is.

Az erkölcsi bíró szerepében fellépő Helmer nem tudja, hogy Krogstadról szólván a saját feleségéről mond ítéletet (mivel Nóra is hamisított).

Nóra kétségek közt vergődve, feldúltan magára marad. Mindenáron el akarja kerülni a konfliktus kirobbanását, így a következő felvonás szerepe elsősorban a késleltetés lesz.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!