Gottfried von Strassburg: Trisztán és Izolda (elemzés)
Cselekmény vázlatpontokban:
- Trisztán születése, gyermek-és serdülőkora, elrablása.
- Kalandok során kerül Marke királyhoz Cornwallba, és kiderül, hogy ő a király unokaöccse.
- a Cornwallt adóztató ír király sógora, Morold (vagy Morholt), az ír óriás 300 cornwalli fiút és 300 leányt követel, Trisztán kiáll vele párbajra és legyőzi. Sikerül megölnie, de Morold mérgezett lándzsával küzd, ezért harc közben Trisztán halálosan megsebesül. Csak abban az országban tudnák meggyógyítani, ahol a mérget a lándzsára kenték, ezért Trisztánnak Írországba kell mennie az ellenszerért.
- A beteg Trisztán magányosan hajóra száll és eljut az ír partokra. Álnéven és álruhában (Tantrisz néven bemutatkozó, ifjú zenészként) jut az ír királyné és lánya közelébe, s a királylány, Aranyhajú Izolda meggyógyítja. A királyné kérésére Trisztán lantjátékra és egyéb tudományokra tanítja Izoldát, meggyógyul, majd hazatér.
- Hazatérése után Trisztánt Marke király követségbe küldi Írországba azzal a megbízással, hogy kérje meg a számára Izoldát (Marke király ugyanis Aranyhajú Izoldát akarja feleségül venni). Trisztán el is megy a lányért.
- Kalandok során át (az Írországot pusztító sárkány legyőzésével) Trisztán elnyeri ura számára a szép királykisasszony kezét. Ám egy véletlen folytán Izolda rájön, hogy a deli ifjú lovag volt nagybátyjának, Moroldnak a gyilkosa, és ezért meg akarja ölni Trisztánt, de édesanyja, a királyné lecsitítja. Bár kiderül, hogy ő volt Morold gyilkosa, az ír király megkegyelmez Trisztánnak, aki megkéri Izoldát Marke király számára, aztán elhozza Cornwallba a lányt.
- Igen ám, de a hajóúton Trisztán és Izolda tévedésből isznak az örök szerelem italából, amelyet az ír királyné készített Marke és Izolda számára, hogy örökre kitartsanak egymás mellett. A varázsital megpecsételi a fiatalok sorsát: egymásba szeretnek, és bár kezdetben megpróbálnak ellenállni az érzésnek, végül az ellenállhatatlan vonzalom legyőzi őket és egymáséi lesznek.
- A szenvedély ellen képtelenek védekezni, és már nem tudnak egymás nélkül élni, ezért viszonyuk titokban az esküvő után is folytatódik (amikor Izolda már Marke király felesége). Csakhogy majdnem lelepleződnek, és férje gyanakvása miatt Izoldának a tüzes vas próbáját is el kell szenvednie. Életük maga a pokol, aztán egy nap a féltékeny király száműzi őket.
- A száműzetés a legnagyobb öröm Trisztán és Izolda számára, akik életük legboldogabb időszakát töltik a vadonban, az udvartól távol. Egy kis barlangban húzzák meg magukat és csak egymásnak élnek.
- Marke király megbánja tettét és megbocsát nekik, feleségét visszafogadja. Visszatérhetnek az udvarba, de ekkor már sem Trisztán, sem Izolda nem tudják elviselni egymás látványát úgy, hogy közben nem szerethetik egymást. Úgy kell egymás közelében élniük, hogy el vannak szakítva egymástól, és ez egy lehetetlen helyzet a számukra. Sokáig nem is tartható fenn.
- Viszonyuk folytatódik, de az egymás iránti vágy óvatlanná teszi őket. Amikor titkukra fény derül, Trisztánnak menekülnie kell és többé nem látják egymást.
- Trisztán a harcban keres megnyugvást, de lelki békéjét igazán már soha nem találja meg. Hogy szerelmét elfeledje, megnősül: Fehérkezű Izoldát veszi feleségül, akinek legalább a neve emlékezteti arra a másik Izoldára, akit nem tud feledni. Feleségét nem szereti, végig hű marad első és egyetlen szerelméhez, Aranyhajú Izoldához. Gondolatai házasságkötése után is mindig a messzi Cornwallban járnak.
Eddig tart a Gottfried von Strassburg-féle történet, vagyis ennyi maradt fenn belőle. A történet befejezését más forrásokból ismerjük.
Trisztán ismét halálosan megsebesül, és csak Aranyhajú Izolda mentheti meg, ezért üzen érte. Izolda még egyszer felkerekedik, hogy a sebesült férfinek gyógyírt vigyen. A haldokló Trisztán nagyon várja őt, a megbeszélt jel szerint fehér vitorla jelzi majd Aranyhajú Izolda közeledtét. Amikor feltűnik a hajó, Trisztán a feleségétől kérdezi meg, milyen színű vitorlát lát rajta.
Fehérkezű Izolda féltékenységében félrevezeti a férjét: azt hazudja, hogy fekete vitorla lobog a hajón (tehát Izolda nem jön), és a férfi ebbe belehal. Aranyhajú Izolda tehát későn érkezik és megszakad a szíve: a Trisztán halála miatti bánatba pusztul bele, követi őt a halálba. A király egymás mellé temetteti őket. Sírjukon két növény indája fonódik össze, az örök szerelmet hirdetve.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
Hozzászólások
Gottfried von Strassburg: Trisztán és Izolda (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>