Gottfried von Strassburg: Trisztán és Izolda (elemzés)
Gottfried von Strassburg Trisztán és Izolda című lovagregénye egy 20000 soros töredék, amely 1200 körül keletkezett. A szerző, akiről semmit nem tudunk, német nyelven alkotta. Ez az egyetlen ránk maradt műve.
Társadalmi háttér: a keresztes háborúk idején új társadalmi réteg jött létre, a lovagság. A lovagi ideál egy olyan embereszményt alkotott meg, amelynek értékrendjében első helyen áll a keresztény hit védelme, a hűbérúr szolgálata és az elesettek, különösen a nők védelmezése. A lovag a bátorság, lelki nemesség, fizikai ápoltság, udvariasság és vidámság megtestesülése volt.
Irodalomtörténeti háttér: a lovagi kultúra részeként jött létre a lovagi epika, melynek két műfaja alakult ki: a lovageposz és a lovagregény. A középkori lovagi epika alkotásai közül elsősorban francia és német nyelvű művek maradtak ránk.
Ezek a művek a korábbi évszázadokból származó hősmondákat dolgozták fel, pl. a francia Roland-ének azokat a mondákat, amelyek Nagy Károly frank uralkodóhoz kötődtek, a német Nibelung-ének pedig ősi germán mondákat támasztott fel és adott elő új fénybe öltöztetve.
A lovagi költészet leggazdagabb forrása azonban a kelta mondakincs volt. A kelták a brit szigetek őslakói voltak, akiket az angolszász hódítók szorítottak ki ősi földjükről. Wales hegyei között és Bretagne sziklás öbleiben húzták meg magukat. Mítoszaik többsége Artúr király és a kerekasztal lovagjai köré csoportosulnak és a 12. század folyamán terjedtek el francia és német nyelvterületen.
Trisztán és Izolda: az egyik leghíresebb történet, amely a középkorból ránk maradt. Gottfried von Strassburg verselte meg német nyelven.
Előzménye, forrása: a mű alapja egy kelta monda, amelyet két francia nyelvű alkotás is megőrzött: Thomas trubadúr töredékben fennmaradt költeménye és Béroul verses regénye (mindkettő a 12. század második feléből). Ezek voltak Gottfried von Strassburg forrásai is.
Műfaj: lovagregény (vannak, akik lovageposzként tartják számon)
Téma: a szerelem (újszerűnek számított a középkorban)
Cím: a két főszereplőt nevezi meg.
Idő: Artur király trónra lépésekor játszódik (ebben az időszakban Cornwallban Marke vagy Márk király uralkodott, az ő unokaöccse volt Trisztán).
Helyszín: Cornwall, Írország
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
Hozzászólások
Gottfried von Strassburg: Trisztán és Izolda (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>