A Gilgames-eposz az i.e. 3. évezredben keletkezett a mezopotámiai Uruk városában. Az emberiség egyik első epikus műve.

Uruk városa a mai Dél-Irak területén található, egykor dél-mezopotámiai város volt, a mezopotámiai kultúra egyik vezető ereje. Az uruki mondakör i.e. 4-3. évezred körül jött létre. A Gilgames-eposz is ebből a mondakörből származik.

Tehát egy monda vagy mítosz irodalmi feldolgozásáról van szó. A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, eredeti szövegük ismeretlen (mivel írásban nem rögzítették őket). Az élőszóban való terjedés miatt egy-egy történetnek sok, néha egymásnak ellentmondó változata is kialakult.

A sumér-akkád irodalom szövegei kultikus szerepűek voltak, azaz vallási szertartás részeiként bizonyos ünnepeken rendszeresen előadták őket. Ezek a szövegek 3000 év (az i.e. 3-i.e.1. évezredig) irodalmát ölelik fel. A mezopotámiai civilizáció különböző korszakaiban (sumér, akkád, asszír) jegyezték le az írásbeliség előtti korban szájhagyomány útján továbböröklődő történeteket.

A Gilgames-eposz tágabb értelemben azon művek összessége, amelyek Gilgamesről szólnak. Az első kiseposzok sumér nyelven keletkeztek még az i.e. 4-3. évezred fordulóján. Ezeket az akkád nyelvű változatok örökítették tovább.

Az első akkád nyelvű Gilgames-eposz az óbabiloni korból, az i.e. 19-18. századból való és a sumér Gilgames-ciklus anyagára támaszkodik, mely a mezopotámiai sumér kultúra fő alkotása.

Szűkebb értelemben a Gilgames-eposz egy klasszikus formájú, egységes szerkezetű alkotás, mely szintén akkád nyelven íródott valamikor az i.e. 8. század végén, és az i.e. 7. századból maradt ránk, a ninivei könyvtárból való (Ninive várost a Bibliából is ismerjük).

Az utolsó nagy asszír király neve Asszurban-apli volt (i.e. 669-i.e. 626-ig uralkodott). A Gilgames-eposz az ő híres ninivei könyvtárában maradt fenn 12 ékírásos agyagtáblán (ekkoriban ékírást használtak). Lágy agyagtáblán végiggurítottak egy betűkkel kirakott hengert, majd a lenyomatot a tűzben kiszárították, így keletkezett a korabeli „könyv”.

Ez az újasszír mű a Gilgames-eposz legrészletesebb, legteljesebb változata, később ezt másolták. Egy írnok (Szinlegi-unninni) nevéhez fűződik. Szűkebb értelemben ezt a szöveget tekintjük a Gilgames-eposznak, de nemcsak ez maradt ránk: újabb szövegek, szövegvariánsok napjainkban is előkerülnek még.

Műfaja: eposz (hősköltemény), a hősi epika egyik első alkotása.

Nyelve: sumér, akkád.

Témája: a halhatatlanság, az élet értelme. Uruk város királyának, Gilgamesnek a történetét, hősi harcait, a halhatatlanság megszerzéséért vívott küzdelmeit beszéli el a mű. Lényegében az emberi lét értelmére, a halandóság és a maradandóság kérdésére keresi a választ.

A cím a főhőst nevezi meg. A főhős Gilgames, aki a valóságban is létezett. A Kr. e. 28-27. században (i.e. 3. évezredben) élhetett, Uruk város uralkodója volt, aki legyőzte Kis városát. Alakja köré mítoszok szövődtek, melyek szerint 126 évig uralkodott és csodás képességekkel rendelkezett (pl. puszta kézzel győzte le az oroszlánt).

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!