Franz Kafka: A per (elemzés)
A per: Az 1925-ben kiadott, töredékes mű csak a második világháború után vált világszerte híressé. Kafka fő művének tartják.
Helye az életműben: Kafka középső korszakának termése. A középső korszak többi alkotásához, az álomnovellákhoz hasonlóan A per is álomvízió (azokra a „folytatásos” álmokra emlékeztet, amelyeket több részletben álmodunk végig). A két közeg, amelyben Josef K. mozog, magától értetődően keveredik egymással.
Műfaj: regény
Típus: parabolaregény (példázatos, tanító célzatú regény)
A 9. fejezetbe Kafka beillesztette A törvény kapujában c. elbeszélését, amely egy példázat a törvény és a bűn értelmezéséről (parabola a parabolában).
Téma: Josef K. különös letartóztatása, eljárásba vonása és kivégzése.
A témát két kulcsmondat foglalja keretbe. Az egyik a nyitó mondat: „Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták.” Ez a mondat előrevetíti a teljes mű témahálózatát. A másik a záró mondat: „Akár egy kutya! – mondta K., s úgy érezte, szégyene talán még túléli őt.” Ez a mondat az eljárás végét jelzi (mely K. halálával zárul).
A két mondat által keretbe foglalt regényuniverzumban nem tudható meg semmi arról, hogy K. mit követett el, mivel vádolják. A jogi értelemben vett bűn mindvégig ismeretlen marad K. előtt is és az olvasó előtt is. Éppoly ismeretlen marad, hogy milyen törvény alapján bűnös K. és hogy melyik bíróság illetékes az ügyében.
Stílus: a 19. századi realista hagyományt követi.
Cím: témajelölő. A per németül (Der Prozess) nemcsak a jogi értelemben vett pert jelenti. A szó procedúrát is jelent, azaz elhúzódó folyamatot, kellemetlen, hosszadalmas eljárást. Ez a procedúra a regény témája.
Idő: konkrét időmegjelölés nem szerepel a regényben, de a történés ideje valószínűleg megegyezik a megírás idejével (Kafka kora)
Időtartam: az eltelt idő mérhető, de naptárilag nem jelölhető; kb. 1 év eseményeit beszéli el a regény (K. letartóztatása és kivégzése közti idő). K.-t a 30. születésnapjának reggelén tartóztatják le és a 31. születésnapja előestéjén jelenik meg nála a két hóhér.
Az idő előrehaladását csak általános jelentésű időhatározói szerkezetek jelzik, pl. „következő vasárnap”, „a következő héten”, „a következő napokban”, „amikor egyik este”, „egyik délután”, „egy téli délelőtt” stb.
Helyszín: sok a helyszín, K. mindenhol a Törvényt keresi, de sehol sem találja.
- K. albérleti szobája
- K. hivatala
- a város labirintusa
- mocskos bérházak
- ügyvédi irodák
- egy festőművész műterme
- az igazságszolgáltatás bűzös odúi
- poros, áporodott levegőjű padlás
- lomtár
A külső terek mindig a valószerűség érzetét keltik, ugyanakkor térképen nem lennének megjelölhetőek. Nem tudjuk, hol vannak a valóságban, melyik részén a világnak, melyik városban, milyen utcában, milyen házszám alatt.
A belső terek gyakran labirintusszerűek, lehetetlenné teszik a tájékozódást. K. nem találja a padlás vagy a dóm kijáratát, mindkét alkalommal segítséget kell kérnie a kijutáshoz, és ez szorongással tölti el.
Szerkezet: a regény ma olvasható szövegét Max Brod állította össze. A fejezetek sorrendje másképp is elképzelhető. A cselekmény íve a klasszikus szerkezetet követi (kezdet – kibontakozás – lezárás).
Cselekményvezetés: lineáris, nagyjából időrendben zajlanak az események.
Időkezelés: bár a fejezetek egymásutánja a klasszikus, lineáris történetmondást mutatja, mégis inkább szakaszos, mint folyamatos időérzetet kelt. Ennek oka, hogy az egyes fejezetek epizódszerű történetszeleteket beszélnek el, és ezek a részek mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
Hozzászólások
Franz Kafka: A per (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>