Az öreg halász és a tenger: Hemingway nagy összegző műve, mely a világgal, a természettel és önmagával harcoló ember legyőzhetetlenségét hirdeti.

Keletkezése: 1951-ben kezdte írni kubai otthonában. Először 1952-ben publikálta a Life magazinban.

Az írónak kevés alkotása volt, amely nem önéletrajzi ihletésű, Az öreg halász és a tenger ezek közé tartozik. Legalábbis abban az értelemben, hogy Hemingway nem egy Havanna melletti kis falu halásza volt egész életében. Maga a téma, a halászat viszont köthető az életrajzához, hiszen egyik nagy szenvedélye volt (a vadászat mellett). És abban az értelemben is volt személyes érintettsége, hogy az öreg halász egyéniségének magját saját személyisége adta.

Társadalmi háttér: a kisregény reflektál arra a gazdasági-társadalmi változásra, amely még ma is megfigyelhető a fejlődő országokban. A vidéki Kuba az 1930-as és 1940-es években el volt szigetelve az ipari fejlődéstől és el volt zárva a modern technológiától. Ennek következménye egy természetközeli életforma volt, valamint az, hogy az emberek nagycsaládokban, szoros egymásrautaltságban és összetartó közösségekben éltek.

Az iparosodás révén azonban a hagyományos halászkultúra elkezdett átalakulni halászati iparrá, amely nincs tekintettel a környezetre, csak a profitra, a nagycsaládok és a szoros közösségek pedig bomlásnak indultak.

Előzmények, források: a mű nem előzmények nélkül született meg. Az öreg halász történetéhez hasonló esetet ír le a Kék vízen c. elbeszélés is, amely 1936-ban jelent meg az Esquire c. folyóiratban (Hemingwaynek gyakori témája volt a halászat). A rövid történetben a halász szintén öreg, és a hal is marlin, a cápák is jönnek, de ott a hal fele megmarad, amikor a halásztársak rátalálnak a félig megzavarodott öregre. Hemingway 1939-ben kezdett gondolkodni azon, hogy ezt a novellát regénnyé duzzasztja (abban az évben, amikor Kubába költözött).

Előzménynek tekinthető A nagy kék folyam c. cikk is (1949), melyben az író arról vall, hogy miért él Kubában, miért szereti a tengeri halászatot, mikor és hogyan lehet marlint fogni.

A cikkben Hemingway a következőket írja: „Megbirkózni egy nagy hallal, egyedül, szaporán, egyszer se pihenve, a halnak se hagyva pihenőt, leginkább egy tízmenetes bokszmeccshez hasonlítható, ami a szükséges erőnlétet illeti. Ugyanebből kétórányi pedig, pihenő nélkül, a halnak se engedve pihenőt, egy húszmenetes bokszmeccshez. A legtöbb becsületes és ügyes horgász, ha elveszti halát, azért veszíti el, mert a hal legyőzi, és nem tudják visszatartani, amikor a küzdelem vége felé megint lemerül, hogy ott pusztuljon el a mélyben.”

Filozófiai és egyéb hatások: a behaviorizmus hatása érhető tetten az ábrázolásmódban.

A híres tolsztoji regénykezdések hatása mutatható ki a mű indításában, az első bekezdés megformálásában.

Műfaj: kisregény

Típus: példázat, életszámvetés.

Az öreg halász és a tenger példázatos történet, amely a népmesékre emlékeztet – azzal a különbséggel, hogy a mesékben az erkölcsi tanulság abból adódik, hogy a főhős a történés síkján is győz és sorsa szerencsésen alakul. Az öreg halász azonban vereséget szenved, a történés síkján nem képes megoldani a feladatot, amit vállalt – a példázat szintjén azonban ennek ellenére is győztessé válik.

Téma: a természet erőinek és az ember belső értékeinek, kitartásának összeütközése.

Stílus: realista.

Hangnem: objektív, tényszerű (ami Hemingway újságírói attitűdjéből fakad), de érzékelhető a tisztelet és a rokonszenv a főhős és küzdelme iránt.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 5. oldalra!