Déry Tibor: Szerelem (elemzés)
Értelmezés: Feltűnő a konkrétság hiánya. A főhős egy börtönből szabaduló férfi, akinek nem a személyén, hanem az élethelyzetén van a hangsúly. A személye mindvégig az ismeretlenség homályában marad, szociológiailag nem tudunk meg róla semmit, még a nevét sem (csak B). Az tudjuk róla, hogy 7 évig volt börtönben, és letartóztatásának oka nincs kitöltve az elbocsátó iraton („Letartóztatás oka kezdetű pontozott sor üresen maradt.”).
Ezzel azt fejezi ki az író, hogy B. akárki lehetne. Nem az a lényeg, hogy ki ő, hanem amit érez szabadulása után: ahogy fokozatosan érzékelhetővé válnak számára az őt körülvevő élet jelei, ahogy rab emberből ismét szabadon cselekvő ember lesz. Már nem muszáj köszönnie a börtönőrnek, felszállhat a villamosra, átérezheti a taxisofőr jóindulatát, segítőkészségét.
Szembetűnő B. szorongása, bizonytalansága, emberi esendősége. Nem érti, miért engedték ki, a kapuban megáll, valamiféle jelre vár, hogy biztos lehessen abban, hogy tényleg elmehet. A villamoson a kocsi végében egyes sarokülésre ül, a taxiban bizonytalan az útvonal megválasztásában.
A szabadságélmény lelkileg és fizikailag is felkavarja B.-t, aki nem érez bűntudatot. Ha nem tudja, miért tartóztatták le, akkor nem lehet bűnöző, hanem politikai fogoly, akit ártatlanul meghurcoltak és lecsuktak.
Ártatlanságának képzetét az is erősíti az olvasóban, hogy a vele kapcsolatba kerülő emberek mind megbíznak benne, segítőkészek, együttérzők és megértők. A taxis előzékenyen megy be cigarettát vásárolni, fesztelenül beszélget vele, tanácsokat ad neki, a házfelügyelőné is örömmel fogadja, betessékeli, tejeskávét, kalácsot visz neki, a földszinti lakó vajas kenyérrel, kolbásszal és jonatánalmával csönget be hozzá. Ez szimpátiát ébreszt az olvasóban B. iránt.
A záró jelenet rituális, bibliai motívumokat is előhív és példázatos jelentést is hordoz. A mosdatás itt nemcsak fizikai megtisztulást jelent, hanem a múlt lezárását is. A megaláztatásokon és szenvedéseken való túllépés és az újrakezdés, az életbe való visszatérés jelképe is.
A novella azt példázza, hogy az ember képes továbblépni, talpra állni, újrakezdeni. Még a tavasz szerepeltetése is ezt erősíti: a virágzó növények (orgonabokor, az ablakon bebólogató „kóris” stb.) mind követendő példaként mutatják fel az élni akarást. B. nem csupán hazatalál, hanem az életbe is visszatalál.
A Szerelem nem idézi meg közvetlenül azt a történelmi korszakot, amelyben játszódik, de a novella világa mögött érezni lehet az 1950-es évek Magyarországának valóságát, atmoszféráját.
A stilizált jelrendszer, a szöveg hangsúlyos megformáltsága elvontabb, metaforikus jelentésvilágot eredményez. Ebben a jelentésvilágban egyszerre vannak jelen az emberi lét ősi félelmei, gyötrelmei, reményei és vágyai, ill. a személyiség oszthatatlanságának és az emberi szolidaritásnak az erkölcsisége. Erre a mindenek felett álló emberi szolidaritásra és az élet folytonosságába vetett hitre utal a cím is (Szerelem).
Üzenet: a Rákosi-korszakra jellemző rettegést, félelmet, a diktatúra hatalmát legyőzheti az emberi érzés, a szerelem. Az érzések, az értékek a történelmi helyzettől, kortól függetlenül benne élnek az emberben.
Jelentőség: a Szerelem olyan kiemelkedő mű, amelynek a magyar elbeszélésirodalom legszűkebb válogatású antológiájában is helye van. Déry más, hasonló szellemiségű kisepikai művei (Niki, Két asszony) mellett maradandó értéket képvisel azért, mert az emberi viszonyok rendjének torzulása idején is emléket tudott állítani egy időtlenebb emberség szellemének.
Utóélet: a novellából 1970-ben film is készült Szerelem címen Makk Károly rendezésében, aki az 1962-es Két asszony c. hosszabb elbeszélésbe építette bele a mű világát.
A Két asszony alapszituációja is hasonló, csak a feleségen kívül az idős, beteg édesanya is szerepet kap benne, akinek nem merik megmondani, hogy a fiát letartóztatták. A feleségnek kell elhitetnie az anyával, hogy a fia csak elutazott, és legyőzni saját gyengeségét, hogy az idős asszonyba erőt tudjon önteni.
Ehhez a történethez közvetlen életrajzi élmény szolgált forrásul, hiszen Déry édesanyja 95 éves volt, amikor a fiát letartóztatták, és valóban nem közölték vele a rossz hírt. (A hatóságok meglepő humanizmusról tettek tanúbizonyságot, mivel megengedték, hogy a börtönben ülő író rendszeresebben írhasson az anyjának.) Az idős asszony 1958-ban meghalt, felesége ezt csak fél évvel később merte megírni Dérynek.
A film nagy (és nemzetközi) sikert aratott. A magyar filmtörténet legjobb filmjei között tartják számon.
Hozzászólások
Déry Tibor: Szerelem (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>